Az emberek, mint Isten gyermekei, mint Istenek



1./  Ti immár tudjátok mind, akik itt a Magaslaton körülöttem vagytok, hogy Én vagyok az Isten, az egyedüli, az Egy, az Örök! És most, mint Atya, szemeitek előtt láthatóan beszélek veletek, és tanítlak titeket.

2./  Ha azonban az Atya egy Isten, akkor gyermekei nem lesznek kutyák, macskák, ökrök, tehenek, borjak, szamarak és hasonló egyebek - hanem azok, ami az Atyjuk; és ott lesznek, és ott fognak működni, ahol Ő van és működik.

3./  Látjátok, az az Én örök Rendem, hogy mindenütt és mindennél, minden dolognál és minden teremtménynél a gyermekeknek olyan tökéleteseknek kell lenniük, amily tökéletes az Atyjuk.

4./  Ez okból minden gyümölcsben meg van már a csira, amely alapját foglalja magában az Atya minden tökéletességének.

5./  És ezért kell, hogy a vetőmag a földbe téve ugyanazzá a fűvé, ugyanazzá a növénnyé, ugyanazzá a bokorrá és ugyanazzá a fává fejlődjék, amilyenből vagy amilyen maga is vetőmaggá lett.

6./  Avagy másképpen van ez talán az állatoknál? Úgy vélem, hogy itt is az oroszlánnak az atyja vagy nemzője mindenkor maga is oroszlán volt, amint a madáré szintén csak madár és így tovább föl az emberig, ahol az atyának a fia szintén az atyához hasonlóan ember lesz, telve képességekkel és hajlamokkal; és a leány, az anyjához és az atyjához hasonlóan egy megszentelt szántóföld az örök élet számára való gyümölcsök elvetésére, mi több … a Belőlem való gyümölcs elvetésére.

7./  Ha azonban ez már teljesen így van a természeti és testi világban, akkor ez a szellemben végtelenszer inkább kell, hogy úgy legyen.

8./  Ha tehát Én nektek mondom, tanítom és kiáltom, hogy ti az Én gyermekeim vagytok: mondjátok szeretett, kedves gyermekeim, mit jelent az?

9./  Mi végből és miért hívtok ti Engem Atyátoknak, és mivégből és miért hívlak Én titeket gyermekeimnek?

10./       Mivégből és miért akarom Én joggal és méltán, hogy senkit, egyedül csak Engem valljatok egyedül igaz Atyátoknak, Engem egyedül szeressetek, tiszteljetek, dicsérjetek és magasztaljatok, Engem egyedül kövessetek és mindenben Nekem egyedül tökéletesen engedelmeskedjenek? - Nem értitek még meg?

11./       Mi és Ki vagyok azonban még Én, mint a ti egyedüli igaz Atyátok?

12./       Valójában - Én az egyedüli, örök, végtelen, mindenfelett hatalmas, igaz - Isten - is vagyok.

13./       Ha azonban Én, mint egyedüli igaz Atyátok örökkön örökké legvalóságosabb Isten vagyok - mik vagytok akkor hát ti, mint az Én gyermekeim?!

14./       Igen, bizony mondom nektek: Ti szintén Istenek vagytok, úgy amint Én a ti Atyátok, Isten vagyok; csak azzal a különbséggel, amely már a Földön is, legalább testileg véve változhatatlan marad, hogy az atya a fiúnak a megnyilvánulás szerint mindig és örökké atya marad, és azért a fiú az atyának sohasem lesz őse, és sohasem fogja az atyának mondhatni: „én nemzettelek”!

15./       Éppen olyan kevéssé, amint biztosra vehetitek, hogy a vetőmagból sem fog megint az a fa kinőni, amely előbb éppen azt a magot teremtette.

16./       Azért az atya mindig atya marad és a fiú mindig a fiú; ez megmásíthatatlan viszony.

17./       Az is eszerint Köztem és köztetek a nagy távolság és különbség, hogy Én egyedül vagyok az Atya, ti pedig semmiképpen nem más, mint örökké az Én szeretett gyermekeim, akikre az Atya nagy házában nagy örökség vár!

18./       Immár lásd most, szeretett Rudominom, mindezt jelenti fenséges nagy látomásod, neked és általad a többieknek is a legvilágosabb bizonyságot tükrözve gyermekeim tulajdonképpeni lényegéről és szólva hozzátok:

19./       Ember, gondold meg jól, és mélyen fontold meg szívedben kihez, és miért szólsz, mondván: szent Atyám!

20./       De tedd is magadat erre méltóvá azzal, amit ugyanaz a szent Atya kíván is tőled e földön, hogy igaz és teljesen valóságos kedves gyermeke légy - tökéletes, mint Ő Maga!

21./       Mert hiszen az a legfőbb, hogy az Én gyermekeim vagytok és Én a ti Atyátok!


Részlet: Isten háztartása II. kötet/ 80. Fejezet

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az űr végtelenjét behálózó élet fejlettségi fokáról