Jézus! Hogyan tudnál ennünk adni a húsodból, vagy innunk adni a véredből?
"A kép, a mennyei világ jelképét jelzi, három az egyben!"
Jézus!
Hogyan tudnál ennünk adni a húsodból, vagy innunk adni
a véredből?
153:3.1 Jézus
sok kérdést kapott a beszédet követően. Némely kérdést az összezavarodott
tanítványai tettek fel, de többet kérdeztek az akadékoskodó hitetlenek, akik
csak bosszantani akarták és kelepcébe akarták őt csalni.
153:3.2 Az
egyik farizeus látogató, egy lámpásállványra fellépve, e kérdést kiáltotta:
"Azt mondod nekünk, hogy az élet kenyere vagy. Hogyan tudnál ennünk adni a
húsodból vagy innunk adni a véredből? Mi haszna a tanításodnak, ha nem lehet
azt végrehajtani?" És Jézus e kérdésre válaszul azt mondta: "Én nem tanítottam azt, hogy a testem
az élet kenyere, sem azt, hogy a vérem annak vize. Hanem azt mondtam, hogy a
húsvér testben töltött életem, a mennyei kenyér adománya. A húsvér testben
alászállt Isten Szavának ténye és az Isten akaratának alárendelt Ember Fiának jelensége,
az isteni éltetéssel egyenrangú tapasztalási valóságot alkot. Nem ehetitek meg a testemet, és nem ihatjátok
meg a véremet, de szellemben eggyé válhattok velem, éppen úgy, ahogy szellemben
én is egy vagyok az Atyával.
Éltethet
benneteket az Isten örökkévaló szava, mely valóban az élet
kenyere, és amely halandói húsvér testhez hasonló
alakban testesült meg; és lelketekben,
öntözhet titeket, az isteni szellem, mely valóban az élet vize. Az Atya azért küldött engem a világra, hogy
megmutassam, hogy mennyire vágyik arra, hogy minden emberben ott lakozzon és
minden embert vezéreljen; és én úgy éltem ezt az életet a húsvér testben, hogy
minden embert arra ösztönözzek, hogy hasonlóképpen mindig törekedjen arra, hogy
megismerje és megcselekedje, a benne lakozó mennyei Atya akaratát."
153:3.3 Ekkor
az egyik jeruzsálemi kém, aki Jézust és apostolait figyelte, azt mondta:
"Észrevettük, hogy sem te, sem az apostolaid nem mostok megfelelően kezet,
mielőtt kenyérhez nyúltok. Nagyon jól kellene tudnotok, hogy a szennyezett és
meg nem mosott kézzel evés szokása a vének törvényének megszegését jelenti.
Ivóedényeiteket és tálaitokat sem mossátok meg kellőképpen. Miért van az, hogy
ekkora tiszteletlenséget mutattok az atyák hagyományai és a véneink törvényei
iránt?" És amint Jézus a szavait meghallotta, azt válaszolta: "Miért van az, hogy megszegitek az Isten törvényeit,
a hagyományotok törvényei által? A parancsolat azt mondja, 'Tiszteld
atyádat és anyádat', és úgy rendeli, hogy oszd meg velük vagyonodat, ha
szükséges; de ti olyan hagyománytörvényt fogadtok el, mely megengedi a nem kötelességtudó
gyermekeknek, hogy azt mondják, hogy az a pénz, mellyel a szüleiket
segíthetnék, 'Istennek adatott'. A vének törvénye így felmenti a fondorlatos
gyermekeket a felelősség alól, dacára annak, hogy a gyermekek később minden
ilyen pénzt, a maguk jólétére fordítanak. Miért van az, hogy a magatok
hagyománya révén így érvénytelenítitek a parancsolatot? Képmutatóitokról nagyon
jól mondta Ésaiás látnok: 'Ez a nép csak az ajkával dicsőít, a szíve azonban
távol van tőlem. Hiábavalóan imádnak, mert tanaik, amelyeket hirdetnek, csak
emberi parancsok.'
153:3.4
Láthatod, hogy miként van az, hogy elhagyjátok a parancsolatot, miközben erősen
ragaszkodtok az emberek hagyományaihoz. Végképp
arra törekedtek, hogy elutasítsátok az Isten szavát, miközben kitartotok a
saját hagyományaitok mellett. És sok
más módon is arra vetemedtek, hogy a saját tanításaitokat a törvény és a
látnokok fölébe helyezzétek." 153:3.5 Jézus ez után minden
jelenlévőnek címezte az ezzel kapcsolatos mondandóját. Ekképpen szólt:
"Mind figyeljetek rám. Nem az
szennyezi be az embert szellemileg, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a
száját és a szívét." De még az apostolok sem értették meg teljesen a
szavai jelentését, mert Simon Péter is azt kérdezte: "Csak hogy a
hallgatóságod némely tagja szükségtelenül meg ne bántódjon, elmagyaráznád
nekünk e szavak értelmét?"
És erre Jézus azt mondta Péternek: "Hát te
sem fogod fel? Hát nem tudod, hogy
tövestül kitépnek minden növényt, amelyet nem a mennyei Atyám ültetett?
Fordítsd figyelmed most azokra, akik meg akarják ismerni az igazságot. Nem kényszerítheted az embereket az igazság
szeretetére. E tanítók közül sokan
vak vezetők. És jól tudod, hogy ha vak vezet világtalant, akkor mind a kettő
gödörbe esik. De figyeljetek csak
ide, hadd mondjam el az igazságot ama dolgokról, melyek erkölcsileg beszennyezik
és szellemileg megfertőzik az embereket. Kijelentem, hogy nem az szennyezi be
az embert, ami a szájon át, a testébe jut, vagy a szemén és a fülén keresztül
eléri az elméjét. Az embert csak az a rossz szennyezi be, mely a szívéből ered,
és ami az ilyen istentelenek szavaiban és tetteiben kifejeződik. Hát nem
tudjátok, hogy a szívből törnek elő a gyilkosságok, lopások és házasságtörések
rossz gondolatai, gonosz tervei, a féltékenység, a büszkeség, a harag, a bosszúvágy,
a káromlás és a hamis tanúság gondolataival együtt? És épp az ilyen dolgok szennyezik
be az embereket, és nem az, hogy a szertartás szempontjából nem tiszta kézzel
vesznek a kenyérből."
153:3.6 A jeruzsálemi Szanhedrin
farizeus küldöttei most már csaknem teljesen meg voltak győződve arról, hogy
Jézust istenkáromlásnak vagy a zsidók szent törvényének semmibevétele vádjával
el kell ítélni; erre irányultak azon erőfeszítéseik, hogy Jézust bevonják a
vének valamely hagyományával, illetőleg a nemzet úgynevezett íratlan törvényei
valamelyikével kapcsolatos vitákba, és ha lehet, rábírják, hogy támadja azokat.
Függetlenül attól, hogy adott esetben milyen kevés vizük volt, a hagyományok
rabjaiként élő eme zsidók sohasem hagyták volna ki, hogy minden étkezés előtt
az előírt szertartásos kézmosást elvégezzék. Azt hitték, hogy "jobb meghalni,
mint megszegni a vének parancsait". A kémek azért tették fel e kérdést,
mert jelentést kaptak arról, hogy Jézus azt mondta, "Az üdvözülés inkább tiszta szív kérdése, mintsem tiszta kézé".
De az ilyen meggyőződésektől, mihelyt az ember vallásának részévé válnak,
nehezen lehet megszabadulni.
Péter apostolt még sok évvel e napokat követően is
gúzsba kötötte a félelem, a tiszta és a tisztátalan dolgokkal kapcsolatos sok
ilyen hagyomány kapcsán, és csak egy rendkívüli és életszerű álom megtapasztalása
révén szabadult meg azoktól teljesen. Mindez jobban megérthető, ha emlékeztetünk
arra, hogy e zsidók ugyanúgy tekintettek a mosdatlan kézzel való étkezésre,
mint a szajhával való nemi érintkezésre, és mindkettőt egyaránt kiközösítéssel
büntették.
153:3.7 A Mester így amellett döntött, hogy annak az
egész rabbinikus szabály- és előírásrendszernek az értelmetlenségét tárgyalja
és leplezi le, melyet az íratlan törvény képviselt - a vének hagyományait,
melyek mindegyikéről úgy tartották, hogy szentebbek és nagyobb kötelező erővel
bírnak a zsidókra, mint az írások tanításai. És Jézus azért beszélt kevés
visszafogottsággal, mert tudta, hogy eljött az idő, amikor már nem tehet semmi
többet annak érdekében, hogy megakadályozza az e vallási vezetőkkel való
kapcsolatának nyilvánvaló megszakadását.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése