De valóban feltételezed, hogy a nagy hal lenyelte Jónást? A jóról és a rosszról. Ki teremti a rosszat?
De valóban feltételezed, hogy a nagy hal lenyelte Jónást?
A jóról és a rosszról. Ki teremti a rosszat?
Joppában
Jézus és Gadiah igen jól összebarátkozott. Ez az ifjú filiszteus az igazságot
kereste. Jézus az igazságot nyújtotta; ő volt az Urantia, a Földünk, akkori nemzedéke számára maga az
igazság. Egy nagy igazságkereső és egy nagy igazságadó találkozásának
eredménye, az új igazság megtapasztalásából születő, nagy és felszabadító: megvilágosodás.
A
kötelességtől való menekülés, az igazság feláldozása.
A
fény és az élet szolgálatától való menekülés, csakis az
önzőségünk rettenetes bálnáival való gyötrelmes küzdelmekbe torkollhat, melyek
lényegében a sötétségbe és a halálba vezetnek, hacsak az ilyen Istentől
elfordult Jónások, akár a legnagyobb kétségbeesés közepette,
szívükben, újból Isten és az ő jóságának keresésére nem indulnak.
Mihelyt
e csüggedő lelkek, őszintén keresik Istent — áhítják és szomjazzák az
igazságosságot — akkor többé már semmi sem tarthatja őket fogságban.
Nem számít,
hogy milyen mélyre süllyedtek, ha teljes szívvel keresik a fényt, akkor a
mennyei Úristen szelleme, megmenti őket a fogságból; az élet rossz
körülményei, az új lehetőségek szárazföldjére vetik ki őket, megújult
szolgálatra és bölcsebb életre.”
Gadiahra nagy hatással volt Jézus tanítása.
A jóról és a rosszról. Ki teremti a rosszat?
Jézus és
Gadiah utolsó találkozásán a jóról és a rosszról esett szó.
A fiatal
filiszteus nagy igazságtalanságnak tartotta, hogy a világban a jó mellett,
jelen van a rossz is. Azt mondta: „Ha az Isten jósága végtelen, akkor hogy
engedheti, hogy szenvedjünk a rossztól; és egyáltalán, ki teremti a rosszat?”
Akkortájt sokan hitték, hogy az Isten jót és rosszat is teremt, de Jézus ilyen
téves dolgot sohasem tanított. E kérdésre válaszul Jézus azt mondta:
„Testvérem, az Isten szeretet; ezért jónak kell lennie, és az ő jósága
oly hatalmas és valóságos, hogy a rossz kis és valótlan dolgait nem foglalhatja
magába.
Isten oly
határozottan jó, hogy őbenne a tagadáson alapuló rossznak, egyáltalán nincs
helye. A rossz, azok éretlen választása és meggondolatlan botlása,
akik ellenállnak a jóságnak, elutasítják a szépséget és hűtlenek
az igazsághoz.
A
rossz, csupán az éretlenség helytelen
alkalmazkodása, vagy a tudatlanság bomlasztó és torzító hatása.
A
rossz, a fény esztelen elutasítását
elkerülhetetlenül követő sötétség.
A
rossz az, ami sötét és hamis, és amelyet
a tudatos befogadás és a szándékos támogatás, bűnné formál.
Ezután
alakulnak, az ilyen rossz dolgok, bűnné,
az elszánt, lázadó teremtmény, tudatos és szándékos,
választása révén.
Ily módon
engedi meg mennyei Atyánk, hogy a jó és a rossz együtt haladjon az élet végéig,
éppen úgy, ahogy a búza és a konkoly egymás mellett nő, egészen az aratásig.” Gadiahot teljesen kielégítette Jézusnak a kérdésére adott válasza,
miután a későbbi beszélgetésük eredményeként felfogta, e fontos kijelentések
valódi értelmét.
Forrás:
Az Urantia könyvből
Megjegyzések
Megjegyzés küldése