KRYON_Az Emberi halál
Az
átmenet folyamata az, amit ti halálnak neveztek, és amit most fogunk
megvitatni, de egy olyan módon, hogy néhány megvilágosodott ötlethez juttassunk
benneteket. A halál egy hatalmas, működő rendszer részeként teljességgel
elfogadható. Olyan sokszor megtettétek már, és mindannyian újra meg fogjátok
tenni kivétel nélkül. Mégis, amikor közeledik, nem emlékeztek rá, hogy mi
történik és így, féltek tőle. A dualitás, nagyszerűen működik és ilyen módon
fog folytatódni is. Dualitásotok a legvégsőkig azt fogja bizonygatni, hogy a
halál mindennek a vége. A mi nézőpontunkból, ez csupán ennek a földi
megnyilvánulásnak a vége, és mi teljesen másként látjuk ezt, mint ti. Minden
halál helyénvaló, még azok is, amelyekről úgy gondolnád, hogy nem így van. Ti
nagyon bonyolult egyezségeket köttök egymással, amelyek különböző lehetőségeket
biztosítanak ahhoz, hogy végigélhessétek az emberi életnek nevezett spirituális
ciklust. Az egyezségek nem ebben a dimenzióban köttetnek, és jóval túlmutatnak
azon az egyszerűsített képen, amit az élet-halálújraszületés-élet ciklusának
gondoltok. Ez alapjában véve egy bonyolult rendszer. Hogy miért? Mert ez a
rendszer minden egyes embert csoportként "tekint", és nem lineáris. A
te életed lineáris, de a tervezés nem. Az egyezségnek köze van a körülötted
élők életéhez, halálához, természetesen a szabad akarat dinamikáján belül. De
minden halál mélységes energiát hordoz azon Emberek számára, akik itt maradnak.
Igazából nem is a te halálodról van szó, inkább azokról, akik itt maradnak,
miután te távozol. Mindannyiótoknak van egy induló szerződése, melyben a váltás
(halál) időpontja is benne van. Ennek néha az a célja, hogy egy másik személy
fejlődését elősegítse. Sokszor a halál egy egyezség eredménye, még akkor is, ha
öngyilkosságról vagy egy kisgyermek haláláról van szó, mindezt helyénvalónak
kell tekinteni annak a tervnek a részeként, amiért valójában itt vagytok. Így
hát a halál lehet egy megállapodás része és hordozhat különösen nagy energiát,
vagy egy egyszerű lehetőség a távozásra, az arra alkalmas időben. Vagy azért
távozol, mert tested biológiai értelemben elhasználódott, vagy mert
spirituálisan zsákutcába jutottál. Minden eset más és előző életeitek hozadéka
gyakran beleszól a dologba. De ez is teljes mértékben ideiglenes és arra vár,
hogy átírjátok! Egyedül te fogod megérteni és tudni, hogy mikor van vége ennek
az Emberi életednek. Ennyire nagy hatalmad van a saját életed felett. És még ez
akkor is igaz, ha azt mondod: „De nekem van egy komoly betegségem. Ez ellen
bizonyára nem tudok semmit sem tenni.” De igen, tudsz. És mindened megvan
ahhoz, hogy megszabadulhass tőle. Az összes isteni eredetű dolog, az élet és a
halál összes választási lehetősége benned, a DNS-edben van. Szokj hozzá ehhez a
gondolathoz. Irányíthatod a dolgokat, mindig is megtehetted. Egy régi energia
késztet arra, hogy mindezekben kételkedj, de ebben az új energiában, mindez
arra vár, hogy használd. Ez nem eleve elrendelés, hanem inkább fogékonyság. Az
iránt, amit előre elterveztél magadnak, amikor idejöttél, amit többen „szerződésnek”
neveztek. De ez a tervet a spirituális szabad választás segítségével
megváltoztathatod.
A
mi nézőpontunkból, a "halál" az, amit akkor teszel, amikor nem vagy a
Földön. Sok energia van befektetve az emberiség érkezésébe és távozásába.
Érkeztek és távoztok. Ez egy ciklusa az életnek. Így működnek a dolgok, ti ezt
mégis gyakran sötétségnek látjátok. Az Emberi Lény úgy van alkotva, hogy
tisztelje és becsülje az életet és szeresse a körülötte élőket. Ez egy olyan
túlélési rendszer része, ami nagyon jól működik. Nem szeretnénk rajta
változtatni. Megfelelő és nem kifogásolható, de ti nagyon hiányoljátok azokat,
akik eltávoztak. Nem fogunk most bevinni benneteket a sajnálkozás mélységeibe,
azok iránt, akiket elveszítettetek, mert azt akarjuk, hogy megértsétek, hogy az
átmenet az egyszerűen csak átmenet. Egy energiaváltás, egyik sajátosságról a
másik sajátosságra, amely a dimenziók között történik. Ha eltávoztak, hát
eltávoztak. Ez az ő végük. Soha többé senki más nem lesz pontosan olyan, mint
ők. Akik elvesztettek egy társat, érzik ezt az ürességet, ők tudják, miről
beszélek. Mert az élet elszállt, és hirtelen egy üresség támadt ott, ahol eddig
ő volt, és semmi nem tudja azt újra kitölteni. Így érzitek. Az igazság az, hogy
az űr az itt maradt személy elméjében maradt, és azért kiált, hogy betöltsék
nem egy élő, lélegző Emberi Lénnyel, hanem a hátramaradó drága entitásokkal,
akik készek bejönni, kitölteni az űrt, és veled maradni életed hátralévő
részében. Minden szomorúság és üresség rendelkezik egy beépített megoldással,
egy bizonyos idő elteltével. Isten könyörülete teljes, te pedig gyarapíthatod
élettapasztalatodat, kihasználva a környezet adta lehetőségeket, persze, ha
ezzel te is egyezel. Csakhogy ezt sokan, soha nem teszik meg, ők a
szomorúságban gyötrődnek mindaddig, amíg el nem érkezik az ő saját átmenetük
is.
Mi
történik, amikor bekövetkezik az átmenet? Mindenekelőtt, nem távoztok azonnal.
Ha felemelhetném a varázsfüggönyt és megmutatnám azt, ami már olyan sokszor
megtörtént veled, az összes szabályt megszegném, ami rám vonatkozik. Ha többet
tudnál róla, nem félnél tőle. Azonban, még ha nem is félnél tőle, a körülötted
élő többi Ember iránt érzett felelősséged tart sakkban. Az első dolog, ami a
halálban történik, hogy a tudat eltávozik a fizikai testből és te ott állsz a
test mellett és szemléled. Ebben a pillanatban tulajdonképpen bizonyos értelem
jelen van. Néha van egy kis zavarodottság is, attól függően, hogy hogyan
következett be a halál. De te csak állsz, szemlélve önmagadat. Énednek egyik része
azt mondja: „Erre emlékszem”. A másik részed hálás azért, hogy tulajdonképpen
nem létezik halál. A félelem azonnal eltűnik, kíváncsiság és zavarodottság lép
a helyébe. Miután elhagytad fizikai testedet, nincs fájdalom. Szellemed
eltávozott a testből, amelynek most meg kell halnia. A meghalás valójában a
DNS-ről szól. A DNS-ed isteni eredetű, dimenziókon áthatoló részei és darabkái
vannak. Bizonyos részei, isteni részek. Némelyiken a te neved található
mindenütt és nem távozhatsz addig, amíg ezek biológiailag nem haltak meg. Ez
órákig, de akár napokig is eltarthat. A lélek nem aggódik, mert hirtelen egy
dimenziók közti állapotban van, ahol az időnek nincs jelentősége. A távolságnak
sem. Mondhatnád, fel van függesztve, egy olyan helyen, ahol nagyon türelmes
miközben tart az átmenet. Ami nektek napokat jelent, az számára csak egy
szempillantás. A lényege addig marad, amíg a DNS meghal, és nincs több élet
benne. A DNS arra vár, hogy elfogyjon a táplálék, hogy felhalmozódjon a salak
és megölje a sejteket. Ez csupán biológia, és amikor kész, akkor
továbbhaladhat. Az átmenet pillanatai lenyomatot hagynak az éterben, magában a
levegőben. Nem lehet helyhez kötni, mert nem olyan, mint a festék. Nem ott hagy
lenyomatot, ahol meghalt. Mindenhol. Minden egyes Emberi Lénynek, ezen a
bolygón történő átmenete rendelkezik egy figyelemre méltó jellegzetességgel,
amit a tranzíció vagy az átmenet lenyomatának nevezünk. Az átmenet tényleges
pillanatában, a test elmúlására várva, a bolygó létrehoz egy dimenziókon
áthatoló kristály jelzést. Legyen a halál gyors vagy lassú, szelíd vagy
erőszakos, ez az időn kívüli energia lenyomatot hagy a bolygó energiájába!
Létrejön a lenyomat, ezért ez egy mélységesen becses pillanat. Egy átlagos
halálesetnél a fizikai test lassabban hal meg, mint a tudat.
Az
a dolog, amit ti léleknek neveztek, csak egy darab, egy rész belőletek. Több
interdimenzionális részed is van. Van egy részed itt a bolygón, van a Felsőbb
Én, és vannak olyan darabkáid, amelyek soha nem jönnek ide a bolygóra. Léteznek
olyan részek és darabkák, amelyeket kvantum állapotnak neveznél, amelyek ott
vannak mindenhol az Univerzumban és amelyek felsőbb tevékenységekben vesznek
részt egész idő alatt, amíg te itt vagy. A testben, amelyben itt járkálsz,
teljességednek csak egy adagja van jelen. A halál része egy újraegyesülés! Ez
azon kevés alkalmak egyike, amikor egész lényed jelen van. A halál-élményed
nagy része, az újra-egyesülés öröme.
Neked,
önmagaddal. Ez egy négy dimenziós időn és téren kívüli szertartás, találkozása
az energiáknak, olyan mélyreható, hogy az újraegyesülés jelet hagy az Univerzum
energiájában. El kell menni egy helyre, a bolygó „lélek számláló helyére”. Ez a
Teremtés Barlangja, egy olyan hely, ahol kristály formában jelen van a Földön
lévő összes aktív lélek lenyomata. Hatástalanítani azt a kristályt, amelyik az
ő nevét viseli, mely tartalmazza mindazt az energiát és tapasztalatot, amit a
lélek az összes élete során átélt. Ezt most itt hagyja a bolygón. Egy másik
helyen a Dicsőség Csarnokában történik az újraegyesülés szertartása. Az összes
részek újraegyesülése, és még valami, amire intuitív módon mindannyian
számítotok, újraegyesülés azokkal, akiket elveszítettél mialatt a Földön
voltál, még akkor is, ha ők esetleg már visszatértek a Földre és pillanatnyilag
egy másik Emberi formában élnek. Bárkit veszíts is el ezen a bolygón, még akkor
is, ha úgy érzed, túl hamar távozott (mondjuk, balesetben), vagy ha úgy érzed,
elfogadható volt (mert öregkorában halt meg), az eltávozott személy egy kis
darabja, egy kis része átkerül hozzád. Mivel isten része vagy, ezért isten
tulajdonságait is hordozod. Ha azzal nincs semmi gondod, hogy az Isten
egyszerre mindenhol ott lehet, akkor miért ütközöl meg arra a gondolatra, hogy
te is hozzá hasonló vagy? Azt hiszed, hogy "te" csak egyetlen vagy,
Isten pedig hatalmas. És mi az igazság? Ugyanolyan isteni tulajdonságaid vannak
neked is.
Az
őseid most is veled vannak. Ott hullámoznak fel-alá a DNS-ed szemmel nem
látható, interdimenzionális részeiben, azokon a DNS-szinteken, melyeket végül
ti is megismertek majd. A legközelebb azok állnak hozzád, akik nemrégen
távoztak. Mindannyian a te részeddé váltak és veled is maradnak, egészen
halálodig. Beszélhetnek hozzád és te is beszélhetsz hozzájuk. Pontosan így
működik a "fátyolon túl lévőkkel" folytatott beszélgetés. Semmi
misztikus, hideglelős élmény - elhunyt nagymamáddal nemcsak szeánszon vagy
médium által találkozhatsz. Elég egy kis utazást tenned saját sejtrendszeredbe!
Médiumra sincs szükség. Akár minden nap megteheted, örömmel, félelem nélkül. Ha
te meghalsz, egy részed a családoddal marad. Tudom, hogy ezt nagyon nehéz
megérteni a ti időkeretetekben, hiszen nem lineáris. Még akkor is, ha újra
inkarnálódsz, van egy kis darabod, amelyik még mindig itt él, egy olyan
személyben, aki éppen a bolygón maradt. Lehet, hogy egy teljesen új életformába
inkarnálódsz és mégis van egy piciny darabka a régiből, aki még egy másik
embernél marad, egészen az ő haláláig. Ez a rendszer alkotja meg a karmikus
csoportokat is. Mit érzel, amikor szüleid távoznak? Vajon örökre elveszíted
őket? Hadd mondjak valamit: Szüleid itt vannak veled! És mindaddig itt is
maradnak, amíg neked is eljön az időd a távozásra, és ha te elmész, te is ott
maradsz a gyerekeiddel, amíg nekik le nem jár az idejük és ők is az ő gyerekeikkel
maradnak majd. Micsoda fantasztikus rendszer! És ez mind bele van írva a
DNS-etekbe. Nem hiszed, ugye? Túl bonyolult. De lehet, hogy csak túlságosan
nagyszerű? Túl csodálatos? Mi lenne, ha egyszerűen elfogadnád és elhinnéd? Csak
egyetlen pillanatra, próbáld meg felfüggeszteni a láthatatlan dolgokkal
kapcsolatban lévő eddigi hiedelmeidet és képzeld el azt, amiről beszéltünk.
Kérdezz rá: "Tényleg itt vagytok? Miért nem érintetek meg, hogy tudjam,
hogy tényleg itt vagytok?" Aztán csak várj és érezd elhunyt szüleid,
elveszített szeretteid érintését, még akkor is, ha úgy érzed, haláluk "nem
volt elfogadható". Úgy érezheted, hogy túlságosan hamar meghaltak. Pedig
itt vannak és ez mind csak része az Isten szeretetéből álló nagyszerű
rendszernek, aminek megalkotásában te is segédkeztél. Amikor átkerülsz a másik oldalra és újra
felismered méltóságodat és nagyszerűségedet, és visszaemlékszel arra, hogy ki
is vagy, és miért is jöttél, és miről is szól valójában a földi forgatókönyv,
azonnal sorba állsz (metafora), hogy visszatérj! Ekkor történik az új szülők
kiválasztása és ekkor mutatkozik meg újra karmikus csoportod. Nagyon nagy annak
az esélye, hogy egy olyan valakinek a családjába fogsz újraszületni, akit
ismertél a Földön, esetleg, mint egy közeli rokon. Így működnek a dolgok. A
karmikus csoportokat együtt tartják, hogy azokkal a karmikus tulajdonságaikkal,
amelyeket módosítani akarnak, hassanak egymásra, ha az szükséges. Ezek nem
tanulni valók, inkább finomítások. Más szóval, ha karmád egy másik személyhez
köt, ez szerelmi vagy társkapcsolat karma lehet. Nem arról van szó, hogy ki mit
tett és kinek, hogy egyenlíthess, ahogy ezt egyesek állítják. Nem erről van
szó. A karma az energiák tánca és egy összerakós játék, ami jobbá teszi az
életedet, nem pedig valami, ami megnehezíti azt. A Szellem nem úgy lát
benneteket, mint egy Embert ebben az életedben, hanem mint egy időtlen szent
entitást, amely része Isten családjának, aki a Földért dolgozik, aki újra és
újra itt van különböző inkarnációkban, vagy a „karmikus energia
megnyilvánulása”-ként. Ezt számodra nagyon nehéz megérteni és elfogadni, mert
ti úgy gondoljátok, hogy az élet a születéssel kezdődik és a halállal véget ér.
Az a felfogás többé már nem helytálló, hogy az élet pirkadatkor kezdődik és
szürkületkor véget ér. Hanem folytatódik és folytatódik és minden egyes élet
olyan, mint egy nap egy nagyobb életben. Ti folytatjátok az ébredést és az
alvást, újra és újra. Ti ezt a folyamatot reinkarnációnak neveztétek el.
Felsőbb Énetek egy megnyilvánulása újra és újra lejön a földre. Mindig ugyanaz
a Felsőbb Én. Sok élet, sok arc, férfi és nő, de ugyanaz a Felsőbb Én. Lejön,
ahogy már többször is és elhelyezi az új energiát, mint egy kezdő impulzust
abba a kristályba, ami a tiéd. Akkor megszületsz ezen a bolygón és folytatod az
utazást, látszólag, mint valaki más, akkor azt az életet éled. Amikor
befejezed, amit megtapasztaltál és megtanultál, abból egy újabb gyűrű lesz a
kristályon. Egy idő múlva ezt a szent kristályszerkezetet sötét színűre festik
az életek százainak gyűrűi. Egy Felsőbb Én, sok-sok élet, sok-sok név és arc és
mind TE vagy. Ez a lényege a Teremtés Barlangjának és a Kristályráccsal történő
folyamatnak. Bármit teszel, itt marad ezen a bolygón és hozzáadódik a még
ezután következő egész emberiség energiájához.
A
halál nem más, mint energiaváltozás, nem pedig bárminek a vége. Minden nagy
változásban van. Az új energia a földi élet és halál eddigi rendszerébe is
változást hoz. Indigó gyerekek születnek a bolygóra előző életek karmikus
lenyomata nélkül. "Tiszták", nem rendelkeznek ilyen karmával. Ugyan
ők is hoznak magukkal egy lehetséges élettervet, mint ahogy hozzák előző
életeik tapasztalásainak információját és az akkor tanultak bölcsességét is, de
tisztában vannak vele, hogy kezdő szerződésükön módjukban áll változtatni. Ez a
legnagyobb különbség a régi és az új energiát képviselő emberek között. A régit
képviselő valamiképp úgy érzi, hogy szerződése végérvényes és semmi nem
változtathatja meg. Ténylegesen megpróbálja ezt a kezdő és ideiglenes
elrendezést követni, egészen a végállomásig! Ez az információ a legtöbbeteknek
új. És vajon egy gyereknek is az? Nem, egy gyerek mindig is tudta. Hiszen egy
gyerek mindent megtehet! Megfigyelted már, hogy viselkedik? Úgy jön, hogy kész
teremteni és bármit manifesztálni. Elkeseríti, hogy nem veszed észre a
lehetőségeket, hogy beleragadsz a dolgokba, és hogy egy régi elrendezés szerint
élsz. Észrevetted? Ez mind része a
forgatókönyvnek, mely újfajta emberi életetekről szól. A dolgok régi terv
szerinti működésében a leckék karmikus motorja élet és halál folytonos köreit
generálta az általuk teremtett energiával segítve a Földet, ez azonban többé
már nem érvényes. Az új rend a szerződések újraírására buzdít, beleértve a
halál idő-pontját, sőt még életfeladatokat is. Ez egy meglepő változás, melynek
révén a halál újfajta értelmezést kap. Van még egy fontos tény is: Már 1989-ben
elmondtuk nektek, hogy az elkövetkezendő időkben valószínűleg az emberek nagy
számának kell majd gyorsan távoznia a Földről, hogy az új energiában jöhessenek
vissza. Épp ezt tapasztalod most. A háborúk és a járványok segítségével ez a
nagy szám hamar elérhető. Mit jelent mindez? Azt, hogy sokaknak volt olyan
szerződése, mely szerint ebben az időszakban távoznak majd a Földről feltéve,
hogy ekkorra a Föld rezgése egy bizonyos szintet elér. Elérte és a folyamat meg
is kezdődött. Miért történik mindez? Bár nektek talán túlságosan is fájdalmas
lehet ezekre az eseményekre gondolni, elmondjuk, mi van mögöttük: az indigó
emberek sokkal jobban élnek majd a Földön, mint a régi energiával rendelkezők.
Így sokan azért távoznak korán, hogy rögtön vissza is jöhessenek indigó
gyerekként. És ez fogja leginkább elősegíteni a béke megvalósulását a Földön.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése