Kryon: Az Emberi halál


Kryon: Az Emberi halál

Az átmenet folyamata az, amit ti halálnak neveztek, és amit most fogunk megvitatni, de egy olyan módon, hogy néhány megvilágosodott ötlethez juttassunk benneteket. A halál egy hatalmas, működő rendszer részeként teljességgel elfogadható. Olyan sokszor megtettétek már, és mindannyian újra meg fogjátok tenni kivétel nélkül. Mégis, amikor közeledik, nem emlékeztek rá, hogy mi történik és így, féltek tőle. A dualitás, nagyszerűen működik és ilyen módon fog folytatódni is. Dualitásotok a legvégsőkig azt fogja bizonygatni, hogy a halál mindennek a vége. A mi nézőpontunkból, ez csupán ennek a földi megnyilvánulásnak a vége, és mi teljesen másként látjuk ezt, mint ti.
Minden halál helyénvaló, még azok is, amelyekről úgy gondolnád, hogy nem így van. Ti nagyon bonyolult egyezségeket köttök egymással, amelyek különböző lehetőségeket biztosítanak ahhoz, hogy végigélhessétek az emberi életnek nevezett spirituális ciklust. Az egyezségek nem ebben a dimenzióban köttetnek, és jóval túlmutatnak azon az egyszerűsített képen, amit az élet-halál-újraszületés-élet ciklusának gondoltok. Ez alapjában véve egy bonyolult rendszer. Hogy miért? Mert ez a rendszer minden egyes embert csoportként "tekint", és nem lineáris. A te életed lineáris, de a tervezés nem. Az egyezségnek köze van a körülötted élők életéhez, halálához, természetesen a szabad akarat dinamikáján belül. De minden halál mélységes energiát hordoz azon Emberek számára, akik itt maradnak. Igazából nem is a te halálodról van szó, inkább azokról, akik itt maradnak, miután te távozol.
Mindannyiótoknak van egy induló szerződése, melyben a váltás (halál) időpontja is benne van. Ennek néha az a célja, hogy egy másik személy fejlődését elősegítse. Sokszor a halál egy egyezség eredménye, még akkor is, ha öngyilkosságról vagy egy kisgyermek haláláról van szó, mindezt helyénvalónak kell tekinteni annak a tervnek a részeként, amiért valójában itt vagytok. Így hát a halál lehet egy megállapodás része és hordozhat különösen nagy energiát, vagy egy egyszerű lehetőség a távozásra, az arra alkalmas időben. Vagy azért távozol, mert tested biológiai értelemben elhasználódott, vagy, mert spirituálisan zsákutcába jutottál. Minden eset más és előző életeitek hozadéka gyakran beleszól a dologba. De ez is teljes mértékben ideiglenes és arra vár, hogy átírjátok!
Egyedül te fogod megérteni és tudni, hogy mikor van vége ennek az Emberi életednek. Ennyire nagy hatalmad van a saját életed felett. És még ez akkor is igaz, ha azt mondod: „De nekem van egy komoly betegségem. Ez ellen bizonyára nem tudok semmit sem tenni.” De igen, tudsz. És mindened megvan ahhoz, hogy megszabadulhass tőle. Az összes isteni eredetű dolog, az élet és a halál összes választási lehetősége benned, a DNS-edben van. Szokj hozzá ehhez a gondolathoz. Irányíthatod a dolgokat, mindig is megtehetted. Egy régi energia késztet arra, hogy mindezekben kételkedj, de ebben az új energiában, mindez arra vár, hogy használd. Ez nem eleve elrendelés, hanem inkább fogékonyság. Az iránt, amit előre elterveztél magadnak, amikor idejöttél, amit többen „szerződésnek” neveztek. De ez a tervet a spirituális szabad választás segítségével megváltoztathatod.
A mi nézőpontunkból, a "halál" az, amit akkor teszel, amikor nem vagy a Földön. Sok energia van befektetve az emberiség érkezésébe és távozásába. Érkeztek és távoztok. Ez egy ciklusa az életnek. Így működnek a dolgok, ti ezt mégis gyakran sötétségnek látjátok. Az Emberi Lény úgy van alkotva, hogy tisztelje és becsülje az életet és szeresse a körülötte élőket. Ez egy olyan túlélési rendszer része, ami nagyon jól működik. Nem szeretnénk rajta változtatni. Megfelelő és nem kifogásolható, de ti nagyon hiányoljátok azokat, akik eltávoztak.
Nem fogunk most bevinni benneteket a sajnálkozás mélységeibe, azok iránt, akiket elveszítettetek, mert azt akarjuk, hogy megértsétek, hogy az átmenet az egyszerűen csak átmenet. Egy energiaváltás, egyik sajátosságról a másik sajátosságra, amely a dimenziók között történik. Ha eltávoztak, hát eltávoztak. Ez az ő végük. Soha többé senki más nem lesz pontosan olyan, mint ők. Akik elvesztettek egy társat, érzik ezt az ürességet, ők tudják, miről beszélek. Mert az élet elszállt, és hirtelen egy üresség támadt ott, ahol eddig ő volt, és semmi nem tudja azt újra kitölteni. Így érzitek. Az igazság az, hogy az űr az itt maradt személy elméjében maradt, és azért kiált, hogy betöltsék nem egy élő, lélegző Emberi Lénnyel, hanem a hátramaradó drága entitásokkal, akik készek bejönni, kitölteni az űrt, és veled maradni életed hátralévő részében.
Minden szomorúság és üresség rendelkezik egy beépített megoldással, egy bizonyos idő elteltével. Isten könyörülete teljes, te pedig gyarapíthatod élettapasztalatodat, kihasználva a környezet adta lehetőségeket, persze, ha ezzel te is egyezel. Csakhogy ezt sokan, soha nem teszik meg, ők a szomorúságban gyötrődnek mindaddig, amíg el nem érkezik az ő saját átmenetük is.
Mi történik, amikor bekövetkezik az átmenet? Mindenekelőtt, nem távoztok azonnal. Ha felemelhetném a varázsfüggönyt és megmutatnám azt, ami már olyan sokszor megtörtént veled, az összes szabályt megszegném, ami rám vonatkozik. Ha többet tudnál róla, nem félnél tőle. Azonban, még ha nem is félnél tőle, a körülötted élő többi Ember iránt érzett felelősséged tart sakkban. Az első dolog, ami a halálban történik, hogy a tudat eltávozik a fizikai testből és te ott állsz a test mellett és szemléled. Ebben a pillanatban tulajdonképpen bizonyos értelem jelen van. Néha van egy kis zavarodottság is, attól függően, hogy hogyan következett be a halál. De te csak állsz, szemlélve önmagadat. Énednek egyik része azt mondja: „Erre emlékszem”. A másik részed hálás azért, hogy tulajdonképpen nem létezik halál. A félelem azonnal eltűnik, kíváncsiság és zavarodottság lép a helyébe. Miután elhagytad fizikai testedet, nincs fájdalom. Szellemed eltávozott a testből, amelynek most meg kell halnia.
A meghalás valójában a DNS-ről szól. A DNS-ed isteni eredetű, dimenziókon áthatoló részei és darabkái vannak. Bizonyos részei, isteni részek. Némelyiken a te neved található mindenütt és nem távozhatsz addig, amíg ezek biológiailag nem haltak meg. Ez órákig, de akár napokig is eltarthat. A lélek nem aggódik, mert hirtelen egy dimenziók közti állapotban van, ahol az időnek nincs jelentősége. A távolságnak sem. Mondhatnád, fel van függesztve, egy olyan helyen, ahol nagyon türelmes miközben tart az átmenet. Ami nektek napokat jelent, az számára csak egy szempillantás. A lényege addig marad, amíg a DNS meghal, és nincs több élet benne. A DNS arra vár, hogy elfogyjon a táplálék, hogy felhalmozódjon a salak és megölje a sejteket. Ez csupán biológia, és amikor kész, akkor továbbhaladhat.
Az átmenet pillanatai lenyomatot hagynak az éterben, magában a levegőben. Nem lehet helyhez kötni, mert nem olyan, mint a festék. Nem ott hagy lenyomatot, ahol meghalt. Mindenhol. Minden egyes Emberi Lénynek, ezen a bolygón történő átmenete rendelkezik egy figyelemre méltó jellegzetességgel, amit a tranzíció vagy az átmenet lenyomatának nevezünk. Az átmenet tényleges pillanatában, a test elmúlására várva, a bolygó létrehoz egy dimenziókon áthatoló kristály jelzést. Legyen a halál gyors vagy lassú, szelíd vagy erőszakos, ez az időn kívüli energia lenyomatot hagy a bolygó energiájába! Létrejön a lenyomat, ezért ez egy mélységesen becses pillanat. Egy átlagos halálesetnél a fizikai test lassabban hal meg, mint a tudat.
Az a dolog, amit ti léleknek neveztek, csak egy darab, egy rész belőletek. Több interdimenzionális részed is van. Van egy részed itt a bolygón, van a Felsőbb Én, és vannak olyan darabkáid, amelyek soha nem jönnek ide a bolygóra. Léteznek olyan részek és darabkák, amelyeket kvantum állapotnak neveznél, amelyek ott vannak mindenhol az Univerzumban, és amelyek felsőbb tevékenységekben vesznek részt egész idő alatt, amíg te itt vagy. A testben, amelyben itt járkálsz, teljességednek csak egy adagja van jelen.
A halál része egy újraegyesülés! Ez azon kevés alkalmak egyike, amikor egész lényed jelen van. A halál-élményed nagy része, az újra-egyesülés öröme. Neked, önmagaddal. Ez egy háromdimenziós időn és téren kívüli szertartás, találkozása az energiáknak, olyan mélyreható, hogy az újraegyesülés jelet hagy az Univerzum energiájában.
El kell menni egy helyre, a bolygó „lélek számláló helyére”. Ez a Teremtés Barlangja, egy olyan hely, ahol kristály formában jelen van a Földön lévő összes aktív lélek lenyomata. Hatástalanítani azt a kristályt, amelyik az ő nevét viseli, mely tartalmazza mindazt az energiát és tapasztalatot, amit a lélek az összes élete során átélt. Ezt most itt hagyja a bolygón.
Egy másik helyen a Dicsőség Csarnokában történik az újraegyesülés szertartása. Az összes részek újraegyesülése, és még valami, amire intuitív módon mindannyian számítotok, újraegyesülés azokkal, akiket elveszítettél mialatt a Földön voltál, még akkor is, ha ők esetleg már visszatértek a Földre és pillanatnyilag egy másik Emberi formában élnek. Bárkit veszíts is el ezen a bolygón, még akkor is, ha úgy érzed, túl hamar távozott (mondjuk, balesetben), vagy ha úgy érzed, elfogadható volt (mert öregkorában halt meg), az eltávozott személy egy kis darabja, egy kis része átkerül hozzád.
Mivel isten része vagy, ezért isten tulajdonságait is hordozod. Ha azzal nincs semmi gondod, hogy az Isten egyszerre mindenhol ott lehet, akkor miért ütközöl meg arra a gondolatra, hogy te is hozzá hasonló vagy? Azt hiszed, hogy "te" csak egyetlen vagy, Isten pedig hatalmas. És mi az igazság? Ugyanolyan isteni tulajdonságaid vannak neked is.
Az őseid most is veled vannak. Ott hullámoznak fel-alá a DNS-ed szemmel nem látható, interdimenzionális részeiben, azokon a DNS-szinteken, melyeket végül ti is megismertek majd. A legközelebb azok állnak hozzád, akik nemrégen távoztak. Mindannyian a te részeddé váltak és veled is maradnak, egészen halálodig. Beszélhetnek hozzád és te is beszélhetsz hozzájuk. Pontosan így működik a "fátyolon túl lévőkkel" folytatott beszélgetés. Semmi misztikus, hideglelős élmény - elhunyt nagymamáddal nemcsak szeánszon vagy médium által találkozhatsz. Elég egy kis utazást tenned saját sejtrendszeredbe! Médiumra sincs szükség. Akár minden nap megteheted, örömmel, félelem nélkül.
Ha te meghalsz, egy részed a családoddal marad. Tudom, hogy ezt nagyon nehéz megérteni a ti időkeretetekben, hiszen nem lineáris. Még akkor is, ha újra inkarnálódsz, van egy kis darabod, amelyik még mindig itt él, egy olyan személyben, aki éppen a bolygón maradt. Lehet, hogy egy teljesen új életformába inkarnálódsz és mégis van egy piciny darabka a régiből, aki még egy másik embernél marad, egészen az ő haláláig. Ez a rendszer alkotja meg a karmikus csoportokat is.
Mit érzel, amikor szüleid távoznak? Vajon örökre elveszíted őket? Hadd mondjak valamit: Szüleid itt vannak veled! És mindaddig itt is maradnak, amíg neked is eljön az időd a távozásra, és ha te elmész, te is ott maradsz a gyerekeiddel, amíg nekik le nem jár az idejük és ők is az ő gyerekeikkel maradnak majd. Micsoda fantasztikus rendszer! És ez mind bele van írva a DNS-etekbe. Nem hiszed, ugye? Túl bonyolult. De lehet, hogy csak túlságosan nagyszerű? Túl csodálatos? Mi lenne, ha egyszerűen elfogadnád és elhinnéd? Csak egyetlen pillanatra, próbáld meg felfüggeszteni a láthatatlan dolgokkal kapcsolatban lévő eddigi hiedelmeidet és képzeld el azt, amiről beszéltünk. Kérdezz rá: "Tényleg itt vagytok? Miért nem érintetek meg, hogy tudjam, hogy tényleg itt vagytok?" Aztán csak várj és érezd elhunyt szüleid, elveszített szeretteid érintését, még akkor is, ha úgy érzed, haláluk "nem volt elfogadható". Úgy érezheted, hogy túlságosan hamar meghaltak. Pedig itt vannak és ez mind csak része az Isten szeretetéből álló nagyszerű rendszernek, aminek megalkotásában te is segédkeztél.
Amikor átkerülsz a másik oldalra és újra felismered méltóságodat és nagyszerűségedet, és visszaemlékszel arra, hogy ki is vagy, és miért is jöttél, és miről is szól valójában a földi forgatókönyv, azonnal sorba állsz (metafora), hogy visszatérj! Ekkor történik az új szülők kiválasztása és ekkor mutatkozik meg újra karmikus csoportod. Nagyon nagy annak az esélye, hogy egy olyan valakinek a családjába fogsz újraszületni, akit ismertél a Földön, esetleg, mint egy közeli rokon. Így működnek a dolgok. A karmikus csoportokat együtt tartják, hogy azokkal a karmikus tulajdonságaikkal, amelyeket módosítani akarnak, hassanak egymásra, ha az szükséges.
Ezek nem tanulni valók, inkább finomítások. Más szóval, ha karmád egy másik személyhez köt, ez szerelmi vagy társkapcsolat karma lehet. Nem arról van szó, hogy ki mit tett és kinek, hogy egyenlíthess, ahogy ezt egyesek állítják. Nem erről van szó. A karma az energiák tánca és egy összerakós játék, ami jobbá teszi az életedet, nem pedig valami, ami megnehezíti azt. A Szellem nem úgy lát benneteket, mint egy Embert ebben az életedben, hanem mint egy időtlen szent entitást, amely része Isten családjának, aki a Földért dolgozik, aki újra és újra itt van különböző inkarnációkban, vagy a „karmikus energia megnyilvánulása”-ként. Ezt számodra nagyon nehéz megérteni és elfogadni, mert ti úgy gondoljátok, hogy az élet a születéssel kezdődik és a halállal véget ér. Az a felfogás többé már nem helytálló, hogy az élet pirkadatkor kezdődik és szürkületkor véget ér. Hanem folytatódik és folytatódik és minden egyes élet olyan, mint egy nap egy nagyobb életben. Ti folytatjátok az ébredést és az alvást, újra és újra. Ti ezt a folyamatot reinkarnációnak neveztétek el.
Felsőbb Énetek egy megnyilvánulása újra és újra lejön a földre. Mindig ugyanaz a Felsőbb Én. Sok élet, sok arc, férfi és nő, de ugyanaz a Felsőbb Én. Lejön, ahogy már többször is és elhelyezi az új energiát, mint egy kezdő impulzust abba a kristályba, ami a tiéd. Akkor megszületsz ezen a bolygón és folytatod az utazást, látszólag, mint valaki más, akkor azt az életet éled. Amikor befejezed, amit megtapasztaltál és megtanultál, abból egy újabb gyűrű lesz a kristályon. Egy idő múlva ezt a szent kristály-szerkezetet sötét színűre festik az életek százainak gyűrűi. Egy Felsőbb Én, sok-sok élet, sok-sok név és arc és mind TE vagy. Ez a lényege a Teremtés Barlangjának és a Kristályráccsal történő folyamatnak. Bármit teszel, itt marad ezen a bolygón és hozzáadódik a még ezután következő egész emberiség energiájához. A halál nem más, mint energiaváltozás, nem pedig bárminek a vége.

Részlet: http://www.kryon.hu/Kryon.pdf

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A máj- és epehólyag-tisztítás technikája

Jézus tiltott tanításai

AZ ANTROPOZÓFIA KÖRVONALAI