Tanítások az imáról és az istenimádatról

 Tanítások az imáról és az istenimádatról

^143:7.1 Az esti tanácskozásokon a Gerizim-hegyen Jézus sok nagy igazságot tanított, és különösen a következőket hangsúlyozta:

^143:7.2 Az igaz vallás az egyes lélek cselekedete a Teremtőhöz fűződő öntudatos viszonyában; a szervezett vallás az ember kísérlete arra, hogy az egyedi hívek istenimádatát közösségiesítse.

^143:7.3 Az istenimádatnak - a szellemi szemlélésének - szükségképpen váltakoznia kell a szolgálattal, kapcsolatba kell lépnie az anyagi valósággal. A munkának a játékkal kell váltakoznia; a vallást a vidámságnak kell ellensúlyoznia. Az elmélyült bölcseletet az ütemes verselésnek kell követnie. Az élet nehézségeit - a személyiség idő-feszültségét - az istenimádat nyugalmának kell oldania. A világegyetembeli személyes elszigeteltség félelméből eredő bizonytalanságérzet ellenszere az Atya hites szemlélése és a Legfelsőbb megismerésének kísérlete.

^143:7.4 Az imádság célja, hogy az ember kevesebbet gondolkodjon és többet ismerjen meg; nem a tudás növelése a cél, hanem a szellemi meglátás kiterjesztése.

^143:7.5 Az istenimádat célja a jobb élet előrevetítése, majd ezen új szellemi értékek visszavetítése a jelenbeli életre. Az imádság szellemi fenntartó, ám az istenimádat istenmód teremtő.

^143:7.6 Az istenimádat olyan eljárás, mellyel az Egytől kérünk ösztönzést a sokak szolgálatához. Az istenimádat a mérőrúd, mellyel a léleknek az anyagi világegyetemtől való távolodása és a teremtésösszesség szellemi valóságaihoz való, az előbbivel egyidejű és biztos közeledése mérhető.

^143:7.7 Az imádság önemlékeztető - fennkölt gondolkodás; az istenimádat önfeledés - felsőbb szintű gondolkodás. Az istenimádat erőfeszítés-mentes figyelem, igaz és eszményi lelki nyugalom, egyfajta nyugodt szellemi tevékenység.

^143:7.8 Az istenimádat a rész azonosulása az Egésszel; a véges azonosulása a Végtelennel; a fiú azonosulása az Atyával; az idő azon próbálkozása, hogy lépést tartson az örökkévalósággal. Az istenimádat a fiú személyes egyesülése az isteni Atyával, a megélénkítő, alkotó, testvéri és ábrándos hozzáállások felemelkedése az emberi lélek-szellem révén.

^143:7.9 Bár az apostolok csak néhány tanítását értették meg a táborban, más világok azonban értették, és más nemzedékek érteni fogják.

^144:2.2 Az ima a lelki beállítódás teljesen személyes és önkéntelen kifejeződése a szellem irányában; az ima a fiúi elismertség bensőséges közössége és a közösség kifejeződése legyen. Az ima, ha a szellem alkothatja, együttműködésre kész szellemi fejlődéshez vezet. Az eszményi ima egyfajta szellemi bensőséges közösség, mely értelmes istenimádathoz vezet. Az igaz imádkozás a menny felé irányuló őszinte magatartás, mely révén eszményképeiteket eléritek.

Jézus így szólt: "Ha tehát még mindig ilyen imát akartok, akkor elmondom nektek azt, amelyet az öcséinek és a húgaimnak tanítottam Názáretben":

^144:3.3 Mi Atyánk, ki a mennyben vagy, Legyen a neved szent.
Jöjjön el a te országod; a te akaratod legyen meg a földön éppúgy, miként a mennyben.
A holnapi kenyerünket add meg nékünk ma; Üdítsd fel lelkünket az élet vizével.
És bocsásd meg nékünk minden adósságunkat, mert mi is megbocsátottunk minden adósunknak. Ments meg minket a kísértésben, szabadíts meg a rossztól,  És fokozatosan tégy minket oly tökéletessé, mint amilyen te magad vagy. Az Úr Jézus Krisztus nevében.

Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség, mindörökre.

Jézus a tizenketteknek mindig a titkon való imádkozást tanította; hogy vonuljanak el magukban csendes természeti környezetbe vagy vonuljanak vissza a szobáikba és csukják be az ajtót maguk mögött, amikor imához fognak.

Jézus azt tanította, hogy a hatékony ima legyen:

     1. Önzetlen - ne kizárólag magáért az egyénért szóljon.
           2. Hívő - hit szerinti.
           3. Őszinte - a szívből fakadjon.
           4. Értelmes - világosságot mutasson.
           5. Bizodalmas - az Atya végtelenül bölcs akaratának legyen alárendelt.

Jézusnak az e napok során az apostolok számára az imádságra és istenimádásra vonatkozóan adott útmutatásai mai kifejezésmódban az alábbiak szerint összegezhetők és fogalmazhatók újra:

^144:4.2 Bármely kérelem őszinte és vágyódó ismétlése, ha az ilyen fohász az Isten gyermekének őszinte megnyilatkozása és azt hittel ejti ki, függetlenül attól, hogy mennyire nem javasolt vagy lehetetlen a közvetlen válasz, mindig magával hozza a lélek szellemi befogadóképességének növekedését.

^144:4.3 Imádkozáskor mindig emlékezzetek, hogy a fiúi elismerés ajándék. Egyetlen gyermek sem érdemli ki a fiúi vagy leányi besorolást. A földi gyermek szüleinek akaratára jön a világra. Az Isten gyermeke éppen így jut kegyre és a szellem új létére a mennyei Atya akarata révén. Ezért kell a mennyországot - az isteni fiúi besorolást - kisgyermekként fogadni. Az igazságosságot - a folytonos jellemfejlődést - kiérdemlitek, azonban fiúi besorolást kegyből és hit révén kaptok.

^144:4.4 Az ima Jézust arra vezette, hogy a lelke megélje a felsőbb szintű bensőséges kapcsolatot a világegyetemek mindenségének Legfelsőbb Uraival. Az ima a földi halandókat az igaz istenimádat bensőséges közösségéig vezeti. A lélek szellemi befogadóképessége határozza meg a mennyei áldások azon mértékét, mely az ima válaszaként személyesen befogadható és tudatosan megérthető.

^144:4.5 Az ima és az ezzel kapcsolatos istenimádat a mindennapoktól, az anyagi létezés egyhangú munkájától való elszakadás egyik módszere. Ez a szellemlényegű önmegvalósításhoz és az értelemre építő és vallásos egyéniség eléréséhez vezető széles út.

^144:4.6 Az ima az ártalmas önvizsgálat ellenszere. Legalábbis, ahogy a Mester tanította, az ima igen jótékony segítség a léleknek. Jézus következetesen felhasználta az egymásért való imádkozás jótékony hatását. A Mester rendszerint többes számban imádkozott, nem egyes számban. Magáért pedig egyedül csak a földi életének nagy válsághelyzeteiben imádkozott.

^144:4.7 Az ima a szellemi lét lélegzete az emberfajták anyagi, polgárosodott viszonyai közepette. Az istenimádat a halandók gyönyörkereső nemzedékei számára az üdvözülés.

^144:4.8 Ha az imát a lélek szellemi energiatartalékainak feltöltéséhez hasonlítjuk, úgy az istenimádat tekinthető úgy is, mint a lélek ráhangolódása az Egyetemes Atya végtelen szellemétől jövő világegyetemi adásokra.

^144:4.9 Az ima a gyermek őszinte és vágyódó pillantása szellemi Atyjára; ez egyfajta lélektani folyamat, melynek során az emberi akarat lecserélődik az isteni akaratra. Az ima azon isteni terv része, mely átalakítja azt, ami van, azzá, amivé lennie kell.

^144:4.10 Annak egyik oka, hogy Péter, Jakab és János, akik oly gyakran voltak Jézus mellett a hosszú éjszakai virrasztásai idején, sohasem hallották Jézust imádkozni, az volt, hogy a Mesterük nagyon ritkán ejtette ki a száján az imái szavait. Jézus imádkozásának gyakorlatilag a teljes része a szellemben és a szívben - hangtalanul - zajlott.

^144:4.11 Az összes apostol közül Péter és Jakab jutott a legközelebb ahhoz, hogy megértse a Mesternek az imáról és az istenimádatról szóló tanításait.

Más imaformák

^144:5.1 Jézus a földi létének hátralévő részében időről időre bemutatott néhány további imaformát apostolainak, ám ezt mindig valamilyen tárgykörhöz kapcsolódóan tette, és meghagyta, hogy mindezen "példabeszéd imákat" ne tanítsák a tömegeknek. Számos ima más lakott bolygóról való volt, de ezt a tényt Jézus sosem fedte fel a tizenkettek előtt. Ezen imák közé tartoztak az alábbiak is:

^144:5.2 Mi Atyánk, kiben a világegyetem teremtésrészei állnak fenn,
^144:5.3 Emelkedjék neved és dicsőüljön meg jellemed.
^144:5.4 Jelenléted övez minket, és dicsőséged megnyilvánul
^144:5.5 Rajtunk keresztül tökéletlenül, miként tökéletes az fenn.
^144:5.6 Add meg nékünk a fény éltető erőit ma,
^144:5.7 És ne engedj minket képzeletünk rossz ösvényeire kóborolni,
^144:5.8 Mert tiéd a dicső jelenlét, az örökkévaló hatalom,
^144:5.9 És miénk a te Fiad végtelen szeretetének örök ajándéka.
^144:5.10 Éppen így, és mindörökké így legyen igaz.

^144:5.11 Teremtő Ősünk, ki a világegyetem középpontjában vagy,
^144:5.12 Tölts el minket természeteddel és adj nekünk jellemedből.
^144:5.13 Tégy minket kegyelmeddel a te fiaiddá és leányaiddá
^144:5.14 És dicsőítsd neved a mi örök fejlődésünkön keresztül.
^144:5.15 Igazító és szabályozó szellemed éljen és lakozzon bennünk,
^144:5.16 Hogy megcselekedjük akaratodat mi itt e földön, miként az angyalok teszik a fényben.
^144:5.17 Tarts meg minket fejlődésben az igazság útján ma is.
^144:5.18 Szabadíts meg minket a restségtől, a rossztól és minden bűnös tévelygéstől.
^144:5.19 Légy türelmes velünk, miként mi is szeretettel fordulunk társainkhoz.
^144:5.20 Küldd mihozzánk, teremtett lények szívébe kegyelmed szellemét.
^144:5.21 Saját kezeddel vezess minket, lépésről lépésre, az élet bizonytalan útvesztőjében,
^144:5.22 S amikor eljön a vég, fogadd kebledre hű szellemünket.
^144:5.23 Éppen így, ne a mi vágyaink, hanem a te akaratod legyen meg.

^144:5.24 Tökéletes és igazságos mennyei Atyánk,
^144:5.25 Vezéreld és irányítsd utunkat ma.
^144:5.26 Szentesítsd lépteinket és rendezd gondolatainkat.
^144:5.27 Vezess minket mindig az örök fejlődés útján.
^144:5.28 Tölts el minket bölcsességgel az erő teljességéig
^144:5.29 És éltess végtelen energiáddal.
^144:5.30 Tölts el minket a szeráfi seregek jelenlétének
^144:5.31 És útmutatásának isteni tudatosságával.
^144:5.32 Vezess minket mindig a fény útján, felfelé;
^144:5.33 Igazíts meg teljesen a nagy ítélet napján.
^144:5.34 Dicsőíts meg minket örökre, miként magaddal is tetted
^144:5.35 És fogadj minket végtelen szolgálatra a mennyben.

^144:5.36 Mi Atyánk, ki a rejtelemben vagy,
^144:5.37 Mutasd meg nekünk szent jellemedet.
^144:5.38 Add meg gyermekeidnek e földön ma,
^144:5.39 Hogy megláthassák az utat, a fényt és az igazságot.
^144:5.40 Mutasd meg nekünk az örök fejlődés útját
^144:5.41 És adj elszántságot, hogy ez utat járhassuk.
^144:5.42 Alapozd meg bennünk isteni országlásodat
^144:5.43 És így adományul láss el minket az önnön valónk feletti teljes uralommal.
^144:5.44 Ne engedd, hogy a sötétség és a halál ösvényein kóboroljunk;
^144:5.45 Vezess minket örökké az élet vize mentén.
^144:5.46 Hallgasd meg imáinkat a magad kedvéért;
^144:5.47 Teljék örömed abban, hogy magadhoz egyre hasonlóbbá teszel bennünket.
^144:5.48 S e lét végén, isteni Fiad kedvéért,
^144:5.49 Fogadj minket örök karodba.
^144:5.50 Éppen így, ne a mi akaratunk, hanem a tieid legyenek meg.

^144:5.51 Dicsőséges Atya és Anya, egységben közös szülőink,
^144:5.52 Hűek leszünk mi az isteni természetetekhez.
^144:5.53 A ti sajátlényegetek éljen újra bennünk és rajtunk keresztül,
^144:5.54 Isteni szellemetek ajándéka és adománya révén,
^144:5.55 Tökéletlenül kifejezve így titeket e földön
^144:5.56 Miként ti oly tökéletesnek és fenségesnek mutatkoztok a mennyben.
^144:5.57 A testvériség édes segédkezéséből adjatok nekünk nap, mint nap
^144:5.58 És vezessetek folyvást a szeretetteljes szolgálat útján.
^144:5.59 Legyetek mindig és kiapadhatatlanul türelmesek velünk
^144:5.60 Ahogy mi is kimutatjuk türelmeteket gyermekeink iránt.
^144:5.61 Adjátok meg az isteni bölcsességet, mely mindent jól művel
^144:5.62 És adjátok a végtelen szeretetet, mely minden teremtményhez kegyes.
^144:5.63 Adjatok türelmetekből és nyájasságotokból,
^144:5.64 Hogy irgalmasságunk körülvegye a teremtésrész gyengéit.
^144:5.65 És amikor e létünk véget ér, váljék nevetek dicsőségére,
^144:5.66 Jó szellemetek örömére és lelki segítőink megelégedésére.
^144:5.67 És ne a mi vágyaink szerint, szerető Atyánk, hanem a tiéd szerint legyen halandó gyermekeidnek örök jó sora,
^144:5.68 Éppen így legyen.

 ^144:5.69 Mindig hű Forrásunk és mindenható Központunk,
^144:5.70 Tisztelt és szent legyen végtelenül kegyes Fiad neve.
^144:5.71 Adományaid és áldásaid elértek bennünket,
^144:5.72 És képessé tesznek akaratod teljesítésére és parancsod végrehajtására.
^144:5.73 Add meg nékünk folyvást az élet fájának éltető erejét;
^144:5.74 Üdíts fel bennünket nap mint nap az élet fája folyójának élő vizeivel.
^144:5.75 Lépésről lépésre vezess ki minket a sötétségből, és vezess az isteni fénybe.
^144:5.76 Újítsd meg elménket a bentlakó szellem átalakító munkája révén,
^144:5.77 És amikor a halandói vég elér minket,
^144:5.78 Fogadj magadhoz és küldj bennünket az öröklétbe.
^144:5.79 Koronázz meg minket az eredményes szolgálat égi fejékével,
^144:5.80 És dicsőíteni fogjuk mi az Atyát, a Fiút és a Szent Hatalmat.
^144:5.81 Éppen így legyen, végig a végtelen világegyetemben.

 

 ^144:5.82 Mi Atyánk, ki a világegyetem titkos helyein lakozol,
^144:5.83 Tiszteltessék a neved, becsültessék az irgalmad és méltányoltassék az ítéleted.
^144:5.84 Az igazságosság napja ragyogjon reánk nappal,
^144:5.85 És kérünk, hogy vezéreld lépteinket a szürkületben.
^144:5.86 Kézen fogva vezess a te választásod szerint
^144:5.87 És ne hagyj el minket a nehéz úton és a sötét órákban.
^144:5.88 Ne feledkezz meg rólunk, még ha mi oly gyakran elhanyagolunk is téged és megfeledkezünk rólad.
^144:5.89 De légy irgalmas és szeress minket úgy, ahogy mi szeretni vágyunk téged.
^144:5.90 Gyöngédséggel tekints le ránk és irgalommal bocsáss meg nekünk,
^144:5.91 Miként mi is igazul megbocsátunk a minket bántóknak és kínzóknak.
^144:5.92 A fenséges Fiú szeretete, odaadása és ajándéka
^144:5.93 Töltse el a megélhető létet mindörökre a te végtelen irgalmaddal és szereteteddel.
^144:5.94 A világegyetemek Istene küldje el nekünk szellemét a maga teljességében;
^144:5.95 Adj nékünk jóindulatot e szellemi vezetés elfogadásához.
^144:5.96 Az elhivatott szeráfi seregek szeretetteljes segédkezése révén
^144:5.97 Vezessen és irányítson a Fiú minket a korszak végéig.
^144:5.98 Tégy minket fokozatosan hozzád hasonlóvá
^144:5.99 És végzetünkkor fogadj minket az örök Paradicsom ölelésébe.
^144:5.100 Éppen így, az alászállott Fiú nevében
^144:5.101 És a Legfelsőbb Atya tiszteletére és dicsőségére, így legyen.