Mindenki túléli a fizikai test halálát
Mindenki túléli a fizikai test
halálát
- Egy szkeptikus idegsebész megdöbbentő túlvilági beszámolója
Van egy titok, ami sokkal
nagyobb, mint a politika, az egészségügyi szabadság, a tudomány, vagy akár az
emberi faj egész történelme. Ezt a titkot továbbra sem ismeri el - még el is
ítéli - a tudományos közösség, és mégis ez a legfontosabb titka mindennek, ami
van. Igen, mindennek.
A titok egyszerűen az, hogy
mindannyian túléljük a fizikai testünk halálát. Tudatunk tovább él, és e földi
álomvilágban a halálunkon túl a tudat
túlmutat a fizikai valóságon, és megtapasztal egy csodálatos és erőteljes
létezést, melyet emberi szavakkal leírni nem lehet.
Ez az üzenete Dr. Eben
Alexandernek, A mennyország bizonyítéka című könyv szerzőjének.
Az egész életében tudományos
szkeptikus, aki sosem hitt Istenben,
Mennyországban vagy a tudatban
Jóval azelőtt, hogy ezt a könyvet
megírta volna, Dr. Alexander gyakorló idegsebész volt, és egész életében
"tudományosan kételkedő". Nem hitt a tudatban, szabad akaratban, vagy
hogy létezik egy nem fizikai szellem. Nyugati orvosi egyetemen szerzett
gyakorlatot olyan orvos kollégákkal körülvéve, akik az Univerzumot mélyen
gyökerező materialista szemmel nézték. Dr. Alexander úgy vélte, hogy az
úgynevezett "tudat" csupán az agy által létrehozott biokémiai
illúzió.
Ezen nézet birtokában
gyakorlatilag az összes közismert tudós, köztük a fizikus Stephen Hawking is
azt állítja, hogy az ember nem más, mint egy "bilógiai robot" tudat
és szabad akarat nélkül.
Dr. Alexander is fenntartotta
volna ezt a nézetét, ha a saját halálos ágyán nem éli át azokat a bizarr és
csodálatos élményeket, melyek teljesen ellentmondanak az összes hagyományos
tudományos magyarázatnak: Dr. Alexander hét napra "meghalt" , és
ezalatt eleven utazást tett a túlvilágon. Ezután visszatért fizikai testébe,
csodálatos gyógyulást tapasztalt meg, majd ezután megírta könyvét, A
mennyország bizonyítéka címmel.
E.coli fertőzés ette az agyát
Az egész akkor kezdődött, amikor
e.coli baktérium támadta meg Dr. Alexander gerincvelő folyadékát és külső
nagyagyát. Az e.coli szó szerint enni kezdte az agyát, és ez rendkívül szélsőséges
görcsös rohamokat okozott, verbális kitörések és izomgörcsök kínozták, mielőtt
agyhalott kómába esett volna.
Ebben a kómában nulla agyi
aktivitást mutatott, csak légzőkészülék és intravénás folyadék segítségével
tartották életben. A kezelésében résztvevő orvosok hamar arra a következtetésre
jutottak, hogy Dr. Alexander halála csak napok kérdése, de ha mégis életben
maradna, csak egy vegetáló és működésképtelen test lenne korlátozott
agyműködéssel. Az e.coli baktérium statisztikai halálozási aránya agyi fertőzés
esetén 97 százalékos.
De az igazán megdöbbentő
mindebben, hogy ahelyett, hogy semmit sem kellett volna tapasztalnia ezalatt a
hét földi nap alatt, Dr. Alexander egy "felébredésben" találta magát
az álomszerű földi életéből, érthetetlen módon saját tudatának óriási
kiterjedését tapasztalta meg a túlvilágon.
Ezt a tapasztalatát írja le
részletesen A mennyország bizonyítéka című könyvében, állításai a következők:
• A
túlvilági tapasztalat annyira "valóságos" és kiterjedt, hogy ahhoz
képest a földi emberi lét tapasztalata csak egy mesterséges álomnak tűnik.
• A
túlvilágon nem volt idő dimenzió. Nem "telt" az idő, ahogy azt a
fizikai univerzumban teszi. Egy pillanatra úgy tűnik, mint az örökkévalóság, és
a tudat is mozoghat, úgyszólván minden erőfeszítés nélkül. (Az a gondolat, hogy
minden egyszerre létezik, óriási hatással van egyrészt arra, hogy megértsük a
szabad akaratot és a multiverzumot, valamint az idő múlásának tudati
megtapasztalására ebben a birodalomban.)
• A
túlvilág anyaga tiszta SZERETET. A szeretet uralja a túlvilágot legnagyobb mértékben,
ahol a gonosz általános jelenléte végtelenül kicsi.
• A
túlvilágon az összes kommunikáció telepatikus volt. Nem volt szükség szavakra,
ahogy minden körülötted történő dolog és önmagad szétválasztására sem.
• Nem
volt "ismeretlen", és egy kérdés puszta feltevését is azonnal
megjelenő mélységes és részletes válasz kísérte.
• Létezik
egy szó, a pokol, melyet Dr. Alexander úgy ír le, mint egy föld alatti
eltemetett helyet, göcsörtös fagyökerekkel és démoni arcokkal és soha véget nem
érő gyötrelemmel. Dr. Alexandert angyali lények mentették meg ettől a helytől
és szállították a mennybe.
Isten elfogadja a multiverzum
létezését
A mennyország bizonyítéka
olvasása közben a legérdekesebb részt a 48. oldalon találtam, ahol Alexander
azt mondja:
A gömbön keresztül (Isten) azt
mondta, hogy nem csupán egy világegyetem létezik, hanem számos - sőt még annál
is több, mint amit el tudok képzelni - de mindegyik középpontjában a szeretet
áll. A gonosz mindegyikben jelen volt, de csak kis mértékben. A gonoszra
szükség volt, mert enélkül a szabad akarat lehetetlen, és a szabad akarat
nélkül nem lenne növekedés - nem lenne előrehaladás, nem lenne esély számunkra,
hogy olyanokká legyünk, mint amilyennek Isten vágyott látni bennünket.
Borzalmas és mindenható ahogy néha a gonosz kinéz egy olyan világban, mint a
miénk, de a nagyobb képben a szeretet dominál, és végül diadalmaskodik.
Ez a rész egy fontos dolgot ütött
meg bennem, ahogy már régóta hittem az univerzumunkban, melyet Isten teremtett
a végtelen számú többi univerzummal együtt, melyek mindegyikében az élet és
fizikai törvények
számtalan variációja létezik.
Amit Dr. Alexander mond, az megerősíti, hogy életünk a Földön egy
"teszt"
a személyes növekedésünkben, és
annak a módja, hogy ebben a tesztben való előrelépésként legyőzzük a gonoszt,
miközben terjesztjük a szeretetet és az együttérzést.
Sőt, ez a rész is megerősíti a
szabad akarat létezését, és segít megválaszolni azt a kérdést, amit gyakran
felteszek magamnak. "Miért kerültünk ebbe a gonoszsággal, tudatlansággal,
sötétséggel és megtévesztéssel körülvett világba. A válasz az lehet, hogy a
Föld egy vizsgahely a lelkek számára, akiket a Teremtő választott ki, a jó és a
gonosz közötti utolsó tesztre.
A Föld mint vizsgahely
Bár a könyv nem megy olyan messzire,
mint én, az én elméletem szerint a Föld az egyik leginkább megfertőzött bolygó
a multiverzum birodalmai között. Csak a legbátrabb lelkek vállalkoznak arra,
hogy a Földre szülessenek emberi testben, és megfosszák őket korábbi emlékeiktől.
Odaátról nézve az élet egy
sokoldalú kihívás:
1. Rá kell jönnöd, hogy ki vagy és miért vagy itt
2. Meg kell tanulnod felismerni és leküzdeni a gonoszt
(zsarnokság, rabszolgaság, elnyomás, kormányzat stb.)
3. Tanulnod kell terjeszteni a szeretetet, együtérzést, gyógyítást
és a tudást
Halálunk után egy magasabb
hatalom ítél meg bennünket, és az ítélet figyelembe veszi ezen területeken
elért teljesítményünket. Vajon mérhető az önismeret? Tettünk valami hasznosat a
gonosz legyőzésére? Kifejeztük a szeretetünket és együttérzésünket, hogy
segítsünk másoknak felemelkedni ismereteikben és tudatosságukban?
Ahogy arra többen is rájöttek, az
emberek túlnyomó többsége elbukik ezeken a teszteken. Keserű, önző, anyagiaktól
függő emberként, és a gonosz, kapzsiság vezérelte csatlósaiként halnak meg,
akik tévesen azt hitték, hogy még életükben megnyerhetik a játékot, miközben a
Teremtő messze legfontosabb megmérettetésén vallottak kudarcot.
Az emberi életnek nem az a
legfontosabb része, hogy pénzt szerezzünk, vagy mások feletti uralmat
gyakoroljunk, hanem egy magasabb "helyezés" elérése ebben az
"életnek" nevezett szimulációban azzal, hogy ellenállunk a gonosznak,
és terjesztjük a szeretetet, a tudatosságot és az igazságot.
Azok számára, akik tiszteletben
tartják az életet, akik gyakorolják az alázatot és önismeretet, akik igyekeznek
ismereteket és bölcsességet szerezni miközben ellenállnak a zsarnokságnak,
elnyomásnak, tudatlanságnak és a rossznak, azt hiszem ezen lelkeknek
különlegesebb feladatokat kell választaniuk a nagyobb multiverzumban. Ez az
"igazi" létezés. Ez a Földi élet csak egy álomszerű szimuláció, ahol
a lélek összekapcsolódik bolygónk nyers biológiájával egy rövid ideig, mely
valójában egy szempillantásnak tűnik a nagyobb képben.
Valójában sokkal több vagy, mint
a tested. Igazából a lelked végtelenül tudatosabb, intelligensebb és
kreatívabb, mint ahogy tapasztalod, vagy kifejezed az emberi agyadon keresztül.
Megpróbálni megtapasztalni a teljes valóságot az emberi lény korlátozott fizikai
agyán keresztül olyasmi, mintha egy rovart akarnánk megtanítani Mozartéhoz
hasonló zenét szerezni.
A multiverzum hemzseg az
intelligens élettől, beleértve a többdimenzós lényeket is.
Dr. Alexander útja is megerősíti,
hogy az intelligens élet messze túlmutat a Földön. Ahogy könyvében leírja:
Rengeteg életet láttam a
számtalan univerzumban, köztük olyanokat, melyeknek intelligenciája jóval
előrehaladottabb, mint az emberiségé. Láttam számtalan magasabb dimenziót, de
az egyetlen módja, hogy megismerjük őket, ha belépünk és közvetlenül
tapasztaljuk meg. Ezeket nem lehet felfogni, vagy megismerni alacsonyabb
térdimenzóból. Ezekből a magasabb világokból bármikor vagy bárhol beléphetünk a
mi világunkba.
Ez nem csak azt igazolja, hogy
léteznek más intelligens civilizációk az egész univerzumban, hanem olyan
multidimenzionális lények is, akik kedvük szerint lépnek ki és be a mi valóságunkba.
A világ minden kultúrájában
számtalan feljegyzés készült Földünket látogató fejlett ősi civilizációkról, és
talán még keveredtek is a korai emberekkel. Még a kezdeti kereszténység is rendelkezett
azzal az elképzeléssel, hogy egy többdimenziós lény (Isten) akaratával beavatkozhat,
ezért téren és időn túli.
Alternatív kutatók, mint például
David Icke is beszélnek a Földet látogató
multidimenzionális lényekről, és arról, hogy megfertőzték bolygónkat a
gonosszal. Icke szerint a bolygónkat globálisan irányítók szó szerint alakváltó
hüllők, akik azért törtek be világunkba, hogy ellenőrizzék és rabszolgasorba
hajtsák az emberiséget. Bár Dr. Alexander könyvében semmi ilyesmit nem
találunk, de ez nem ellentétes az ő állításaival Istenről, amit kómás
állapotban tapasztalt. Azaz vannak multidimenzionális valóságok, bizonyos magas
vibrációjú lények képesek ezek között a valóságok között akaratuk szerint átjárni,
illetve a Földet gonoszsággal fertőzték az egyéniségünk tesztelése céljából.
Ha ez kissé kísértetiesen
hangzik, fontold meg a Biblia szavait: egyenesen Ádámhoz és Évához beszélt
hallható szavakkal az édenkertebn egy kígyó (hüllő), vagy nem?
A tudományosan kételkedők (újra)
tévednek.
Függetlenül attól, hogy mit
gondolhatsz egy multidimenzionális
lényről, intelligens életről a Földön kívül, és a bolygónkon jelenlévő
gonoszságról, van még egy szempont, ami mindezt teljesen világossá teszi. A
tudományosan kételkedők halálosan tévednek.
A tudományos kételkedőket
valójában rossz névvel illetjük. Ő nem kételkednek egyáltalán. Egyszerűen csak
a saját vallásukat követik, saját szent meggyőződésüket, melyet szerintük
sohasem lehet kétségbe vonni. Ezen hiedelmek közé tartozik az univerzum
teljesen materialista nézete. Ezzel együtt az úgynevezett
"szkeptikusok" nem hiszik, hogy ők maguk tudatos lények, hanem csupán
biokémiai agyfunkciókkal ellátott "tárgyak".
Szerintük nincs túlvilág, e
nézetükhöz nagyon ragaszkodnak. Nincs elme orvoslás, a placebo hatás
használhatatlan, és nincs olyan dolog, mint előérzet, távolbalátás vagy
pszichés jelenségek. Ó igen, és ahhoz is ragaszkodnak, hogy intravénásan
higanyt, MSG-t és formaldehidet adjanak be maguknak védőoltásokon keresztül, és
állítják, hogy a fluorid tartalmú termékek jók a közegészségügynek, és
egyébként minél többen együnk génmódosított élelmiszereket, növényvédő szereket
és szintetikus vegyi anyagokat.
Nem meglepő, hogy ezek a
"tudományosság" kultuszában hívők nem hisznek a halál utáni életben.
Ez az, ami lehetővé teszi számukra, hogy népirtást kövessenek el génmódosított
élelmiszerek, kísérleti gyógyszerek, mérgező oltóanyagok és más halálos
törekvések segítségével. Véleményük szerint az embereknek nincs lelkük, ezért
megölésüknek sincs jelentősége.
Dr. Alexander azt mondja:
A tudományos közösség egyes
tagjai, akik vállalták a materialista világnézetet, újra és újra ragszkodnak
ahhoz, miszerint a tudomány és a spiritualitás együtt nem létezhet. Tévednek.
Hát persze, hogy azok. A
"tudományos szkeptikusok" halálosan tévednek szinte mindenben, amit
állítanak, vagy támogatnak. De a legnagyobb hiba az egészben az, hogy a saját
lelkük létezését is tagadják. Mondani sem kell, hogy mindannyian kudarcot
fognak vallani az emberi tapasztalás nevű szimulációban, és szembe fognak nézni
az ítélettel. Istenem, micsoda meglepetés lesz ezeknek a szomorú lelkenek,
amikor elérkezik az a nap.
Utálnám, hogy egy napon szembe kellene
néznem Istennel egy tudományosan kételkedő élet után, amikor Isten feltenné a
kérdést: "Kételkedtél BENNEM?" Hogyan tud bárki is úgy körülnézni a
világban, hogy nem látja az intelligens Teremtőre utaló jeleket? Még a fizikai
törvényeken is módosítottak, finomítottak a helyes egyensúly érdekében, hogy a
világegyetem támogassa a csillagok, bolygók és szén alapú életformák
kialakulását. Ezt “Goldilocks Rejtélynek"
hívják, ami egy azonos című könyvből ismert, Paul Davies írása.
Nincs biokémiai magyarázata Dr.
Alexander tapasztalatainak
Azon szkeptikusok számára, akik
elolvassák Dr. Alexander könyvét, azok kilenc lehetséges biokémiai hipotézist
ismerhetnek meg a tapasztalataival kapcsolatban, majd aprólékosan és
tudományosan egytől egyig elveti őket. Az eredmény? Sokkal valóságosabb volt,
mint emberi lényként élt élete.
Ne felejtsük el, hogy Dr.
Alexander egy idegsebész. Ez az ember úgy ismeri az emberi agyat, mint senki
más. A kilenc orvosi magyarázat, melyeket aztán később elvet, a következők:
• Primitív
agytörzsi program
• A
limbikus rendszer torz emlék előhívása
• Endogén
glutamát blokád excitotoxicitással
• DMT
lerakódás
• Elszigetelt
megőrzés az agykérgi régióban
• Gátló
neuronok elvesztése, ami a serkentő ideghálózatok közti nagyobb aktivitási szint
miatt egy látszólagos "Ultra valóságot" hoz létre
• Thalamus
aktiválása, bazális ganglionok és elmezavar hoz létre egy hiper-valóságot
• Újraindítási
jelenség
• Szokatlan
memóriatermelés archaikus vizuális úton
Dr. Alexander lehet a
leghitelesebb túlvilági tanú az emberiség történelmében.
Dr. Alexander tapasztalata (és az
azt követő könyv) vitathatatlanul a legjobban dokumentált eset a túlvilágra
vonatkozóan, mely a nyugati tudományban ma létezik. Az a tény, hogy egy élénk,
hiper-valóságos túlvilágot egy tudományosan szkeptikus materialista idegsebész
tapasztalt meg, aki nem hitt a túlvilágban, és aki később bátorságot vett
magán, hogy dokumentálja és közzétegye ezeket a tapasztalatait egy könyvben -
megdönthetetlen hitelességet biztosít a számára.
Nem olyasvalaki, aki a tévében
szeretne magának hírnevet szerezni. Tény, hogy a könyv megírását követően
egykori "tudományos" kollégái szemében nevetség tárgyává vált.
Megvolt minden oka rá, hogy ne írja meg a könyvet. Csak Isten kegyelmén múlt,
hogy Dr. Alexander meggyógyult halálos betegségéből, visszatértek normális agyi
funkciói, és megkapta ezt a túlvilági "Látomást", hogy visszatérhessen
ebbe a fizikai síkba, hogy megpróbálhassa szavakba önteni.
Személyesen azt hiszem, hogy Dr.
Alexander tapasztalatai számtalan más emberét is tükrözik minden egyes
kultúrában, akik hasonló halálközeli élményről számoltak be. Létezik élet a
halál után, és Földlakóként a tudatváltásra azért van szükség, hogy fajként egy
magasabb szinten értsük meg lelkünk halhatatlanságának igazságát, és a Teremtő
létezésének tényét.
Mike Adams
Forrás: divinitynow
Megjegyzések
Megjegyzés küldése