Az alázatról.

Az alázatról.

Isten beszél egyik tanítványához:

1./ Te szolgáim között inkább az utolsó lennél, mint az első, és szeretnél a legerősebb lenni, hogy mindnyájuknak szolgálj és szeretnél a leggyengébb lenni, hogy ne legyen előnyöd senki más felett!

2./ Látod, így dicsérlek még csak igazán! Nekem igen értékes emberem lettél. Ez a legnagyobb: aki igazán az utolsó és a legkisebb akar lenni, az Előttem a legnagyobb, mert semmi más, mint az igazi alázat tesz titeket igazán naggyá Előttem!

3./ Mivel azonban te egész valódból alázatos vagy, mert Irántam való nagy szeretetedből testvéreid, sőt gyermekeid előtt is mindenben a legkisebb szeretnél lenni.

4./ Mert nincs szükségük vezetőre a bölcsességben, mivel azzal mindnyájan kellően fel vannak szerelve; nincs szükségük vezetőre a szeretetben, mert mindnyájan ismernek Engem és van szívük ahhoz, hogy Engem minden felett szeressenek; nincs szükségük vezetőre a hatalomban, mert senkinek közületek abból kevesebbet nem adtam.

5./ Nincs szükségük vezetőre az erőben sem, mert mindegyiteknek megadtam belőle a kellő mennyiséget; nincs szükségük vezetőre a kegyelemben, mert egy és ugyanarra a célra választottalak ki mindnyájatokat.

6./ De szükségük van vezetőre, a folytonos alázatban; mert mindenki mindent kaphat Tőlem és végtelen készletemből, mindenki vehet annyit, amennyit csak akar, szerethet, amennyit akar és bír. A hit által kívánsága szerint annyira erősítheti magát, hogy könnyű lesz neki akaratával hegyeket elmozdítani; akaratát önmaga oly hatalmassá teheti, hogy szavának ezren és ezren lesznek kénytelenek engedni; beszédének határozottságában olyan erőt tehet sajátjává, hogy minden vakon kénytelen majd engedelmeskedni neki; nem úgy áll a dolog az alázattal - ez minden embernek a saját tulajdona.

7./ Ezt senkinek sem adhatom és nem szabad adnom, hanem amint azt éppen most Tőlem, Magamtól tapasztalod, csak taníthatom és kívánhatom. Ez az a szántóföld, amelyen aratni akarok, de amelyen nem vetek, és a tulajdonképpeni magot nem szórom a földbe, és mégis aratni akarok!

8./ Az alázat az egyedüli, amit ti Nekem adhattok, anélkül, hogy azt előbb Tőlem kaptátok volna.

9./ Az igaz alázatban áll az életnek tulajdonképpeni legfőbb szabadsága, ennél fogva az életnek legnagyobb tökéletessége is. Sőt az alázat révén Bennem még Istenségemnek érinthetetlen szentségéhez is közeledhettek! Igen, az igaz alázat az ember legfőbb bölcsessége, a legfőbb szeretet, minden élet legfőbb ereje, a legnagyobb hatalom és a legfőbb erőteljesség, amely előtt az egész végtelenség tiszteletteljesen megremeg.

10./ Az alázat Bennem, Önmagamban a legbensőbb, legfőbb erő és hatalom; minden, ami az egész végtelenséget eltölti, az alázatból jött létre és belőle eredt.

11./ Megérted most szeretett Kiséhelem, hogy miért választottalak téged a többiek vezetőjévé?

12./ Mert igazán teljes szívedből tökéletesen alázatos vagy.

13./ Ez azonban egyszersmind az a bizonyos dolog, aminek kiválasztott társaid valamennyire többé-kevésbé híjával van.

14./ Az igazi alázat hiánya mellett, azonban minden Általam nektek adott szent dolog, áldás helyett romlást hozhat, ha nem e legfőbb erő, a túlnyomóan uralkodó minden más előtt.

15./ Nálad azonban ez a te életednek leginkább kiemelkedő vonása. Azért is kívánatos, sőt - ez alkalommal nem hallgathatom el - szükséges is, hogy te mindnyájuknak vezérlő mintakép és eleven szabály légy, amelyhez tartsák magukat, ha áldást akarnak hozni a Föld számára itt, ahol a gőgös és hazug kígyó régi átka olyan nagyon nyomja az embereket.

16./ Nektek azonban mindnyájatoknak tanácsolom, lépjetek haladéktalanul Kiséhel nyomdokaiba, mert különben áldás helyett, amelyre hivatva vagytok, bizony csak még nagyobb romlást hozhattok.

17./ Jól gondoljátok meg e szavakat és cselekedjetek a szerint, mert máskülönben bukni fogtok ti is, és az is, amire áldást hoznotok kellene, bukni fog veletek együtt!

18./ Halljátok és értsétek meg jól! Ámen!"

1./ Az alázatról nem kell nektek többet mondanom, mint amennyit arról már a választottaknak mondtam; figyelmeztetnem kell még titeket, hogy ti is mindenekelőtt szívetek alázatára törekedjetek. Mert szívének igaz benső alázata nélkül, senki Engem szívében igaz szeretettel meg nem ragadhat és azért nem is élhet Énbelőlem eredő tökéletes, örök szeretet-életet.

2./ Ha majd bármikor Engem szeretni akartok, de szívetek nem lesz elég erős, hogy Engem lángoló szeretettel magához ragadjon, hanem meg kell elégednie azzal, hogy Reám irányuló száraz gondolatokkal foglalkozzék. (Amely állapot hasonlatos ahhoz, mint amikor valaki valamit élénk szellemi melegséggel akarna megfogni, de mert előzőleg pár éjjel nem aludt, az eltompultság és nagy álmosság épp akkor vesz erőt rajta, amikor szelleme tűzében szeretett volna tevékenykedni). Akkor gondoljatok arra, hogy az igaz alázat híjával vagytok, mert az alázat, minden életnek a tulajdonképpeni alapja.

3./ Ha azonban alázat nincs bennetek, mi akkor a ti szeretetek? Éjszakai álom! Mi az Én rajtatok való könyörületességem? Egy kőnek a megérintése bottal! Mi az Én kegyelmem? Világosság egy korhadt fatörzsnek! Az Én Szavam? Meg nem értett hang holt földtömbnek! Mi az Én Irántatok érzett szeretetem? Szelíd szellőnek fuvallata érzéketlen kőgörgeteg felett! Nos és mi vagyok Én Magam? Semmi más, mint lét nélküli üres ábrándkép, vagy az, ami a tenger mélyében és a föld bensejében alvó állatnak a napsugár!

4./ Azért törekedjetek ti is mindenekelőtt az alázatra! 
Ha megtaláltátok annak legbensőbb gyökerét, akkor megtaláltatok Engem is teljesen, minden erőmben és hatalmamban, és megtaláltátok szeretetemet, kegyelmemet és könyörületességemet és az örök életet, és annak mindezekben kifejeződő fenséges gyönyörűségét.

5./ Vegyétek tehát ti is áldásomat és legyetek bölcs vezetői és tanítói minden gyermeketeknek! De tanítsátok ti is őket arra, hogy előbb Engem keressenek és, csak ha szívük igaz szeretet-alázatában Engem megtaláltak, akkor menjenek hozzátok és mutassák meg nektek a nagy kincset, amelyet találtak.

6./ Én pedig nektek is megadom mindnyájatoknak a kellő erőt és hatalmat; ezt bölcsen használjátok, ha valamilyen makacsságot tapasztalnátok.

7./ Amint azonban Én titeket kiválasztottalak gyermekeitek vezetésére, úgy válasszátok ti is ki körötökből azokat, akiknek szívét az igaz alázattal teljesnek találjátok, de semmi esetre sem azt, aki e kijelölésre törekednék, és a legkisebb helyett, több és nagyobb akarna lenni testvéreinél.

8./ Azt sem, aki a legkisebbnek teszi magát azért, hogy megválasztassék; sőt a csúszó-mászót országotokból utasítsátok ki, amíg csak szívében az Én bizonyítványommal ellátva nem tér vissza hozzátok és titeket kér, vennétek fel őt, hogy az utolsó szolga lehessen országotokban.

9./ Ezt figyeljétek meg jól és legyetek telve nyájassággal az idegenek iránt, akiket nemsokára hozzátok vezetek; akkor Én nálatok is leszek minden időben. Amen! Áldásom veletek! Amen."

Részlet: Az Isten háztartása. II. könyvéből

IMA MINDEN NAPRA

(Nagy Evangélium 5. köt.)

Ha a szív imádkozik, a száj ne nyíljon meg, nehogy zavarossá váljon az, ami tiszta forrás gyanánt a szívből ered! A szájról származó dicsőítés csak a világnak szól, a szív dicsőítése azonban az Én fülemig is eljut.

Ajkatokat tehát megkímélhetitek az ilyen hiábavaló munkától, mert Én szívetek minden hangját meghallom. Ajkatokat csak a világ és testvéreitek előtt használjátok, Hozzám azonban csak szívetekkel forduljatok!

Az Isten háztartása kőnyv letölthető, itt:
Klikk: http://www.jezusatyank.hu/