Az emberek közötti testvériség alapja az Isten atyaként való elfogadása.
Az emberek közötti testvériség alapja,
az Isten atyaként való elfogadása.
Főhatalom - Isteni és emberi
134:4.1 Az emberek
közötti testvériség alapja az Isten atyaként való elfogadása. Az Isten családja
az Isten szeretetéből származik - az Isten maga a szeretet. Az Atya Isten
istenmód szereti a gyermekeit, minden gyermekét.
134:4.2 A
mennyországnak, az isteni kormánynak, az alapja az isteni főhatalom ténye - az
Isten szellem. Lévén, hogy az Isten szellem, ezért ez az ország szellemi. A
mennyország nem anyagi, és nem is pusztán értelmi; az ország nem más, mint
szellemi kapcsolat Isten és ember között.
134:4.3 Ha a különféle
vallások elismerik az Atya Isten szellemi fennhatóságát, akkor minden vallás
békében megférhet egymás mellett. Ha csak egy is közülük azt tartja magáról,
hogy valamiben felsőbbrendű a többihez képest, és hogy kizárólagos hatalmat
gyakorol a többi vallás felett, akkor az a vallás valószínűleg türelmetlen lesz
a többivel vagy akár arra is vetemedhet, hogy üldözze a más vallások híveit.
134:4.4 A vallási béke -
a testvériség - soha nem jöhet létre, hacsak az összes vallás teljesen le nem
mond minden egyházi hatalomról és teljes mértékben fel nem adja a szellemi
főhatalom minden formáját. Egyedül Isten a szellemi uralkodó.
134:4.5 A vallások
közötti egyenlőség (a vallásszabadság) megteremtésének ára a vallási háborúk
megvívása, hacsak az összes vallás meg nem egyezik abban, hogy minden vallási
főhatalmat egyetlen emberfeletti szintnek adnak át, magának Istennek.
134:4.6 A mennyország az
emberek szívében vallásos egységet (de nem szükségszerűen egyformaságot)
teremt, mert az ilyen vallásos hívőkből álló minden vallási csoport megszabadul
az összes egyházi hatalomra vonatkozó képzettől - a vallási főhatalomtól.
134:4.7 Az Isten
szellem, és az Isten szellem-énjéből egy darabot az embernek ad, mely az ember
szívébe költözik. Szellemileg minden ember egyenlő. A mennyországban nincsenek
kasztok, osztályok, társadalmi rétegek vagy gazdasági csoportok. Minden ember
testvér.
134:4.8 De amint szem
elől tévesztitek az Atya Isten szellemi főhatalmát, valamelyik vallás ismét
elsőbbséget fog követelni magának a többi kárára; és ekkor, ahelyett, hogy a
földön béke és az emberek között jó szándék honolna, viszályok,
ellenségeskedések, sőt vallási háborúk, de legalábbis a hívők között
háborúskodások törnek ki.
134:4.9 Azok a szabad
akarattal rendelkező lények, akik egyenlőnek tekintik magukat, előbb vagy utóbb
próbára teszik uralom- és hatalomszerző képességeiket a többi ember és
embercsoport kárára, hacsak kölcsönösen el nem ismerik, hogy mindannyian egy
mindenek fölött álló hatalom fennhatósága alá tartoznak. Az egyenlőség elve
sohasem hozhat békét, kivéve, ha mindenki kölcsönösen elismeri egy mindenek
fölött álló főhatalom felügyelő befolyását.
134:4.10 Az urmiai hívek
viszonylagos békében és nyugalomban éltek egymással, mert teljesen feladták a
vallási főhatalommal kapcsolatos mindenféle nézetüket. Szellemi értelemben
mindannyian egy független Istenben hittek; társadalmi értelemben a teljes és megkérdőjelezhetetlen
hatalmat a vezetőjük - Cimboyton - birtokolta. Jól tudták, hogy mi történne
bármely tanítóval, aki a társai feletti irányítás megszerzésével próbálkozna.
Az Urantián addig nem lehet tartós vallási béke, amíg minden vallási csoport
önként le nem mond az isteni kegyeltséggel, a választott néppel és vallási
főhatalommal kapcsolatos mindenféle képzetéről. Csak amikor az Atya Isten
legfőbbé válik, akkor lesznek az emberek vallási értelemben testvérek és fognak
vallási békében élni egymással a földön.
Forrás: Az Urantia könyv
Megjegyzések
Megjegyzés küldése