Egymásért élni-

            Egymásért élni. 2o1o.o4.19.

Tudnotok kell, hogy földeteken a valóságban nem létezik béke. Az emberek többsége a saját családja, a nemzete vagy a vallása javát nézi. A szellemi világ viszont egy mélyebb és teljesebb valóság. Látnotok kell, hogy a szellemi világ hogyan hat történelmetekre.

Isten eredeti szándéka az, hogy a fizikai és szellemi világ harmonikus kapcsolatban, egymás társa-partnereként létezzen, és visszaálljon a kölcsönös átjárhatósági állapot.

A Teremtő ma már élő valóság, mert bennetek, emberekben testesül meg. Ezért meggyőző-déssel, elszántan dolgozzatok egy olyan világ megteremtésén, mely az Ő szeretetét valósítja meg.

Nektek is, Neki is szükségetek van egy VÁLASZOLNI tudó, szerető társra, hogy megtapasz-talhassátok az örömet és a boldogságot. Valósítsátok meg a „másokért élni" elvét, az igaz sze-retet gyakorlatát és tegyétek azt életetek központi magjává.

Az igaz szeretet a közösség szolgálatának szellemisége, mely inkább adni-megosztani akar, és az egészért akar élni.

Az igaz szeretet ad, majd elfelejti, hogy adott, és újra csak ad.

Az önző szeretet annak a vágynak az álarca, amivel el akarod érni, hogy a társad érted éljen. A Teremtő nem tolerálja az elkülönülést és a megosztottságot, ezért ahol megvan a szándék, ott mindig megnyílik egy út is, különösen akkor, ha az a szándék egyezik Isten szándékával.

Értsétek meg a lényeget! A fizikai és a szellemi világ közti kölcsönös átjárhatóság megterem-tése a feladat, melyre kiválasztottátok magatokat.

A kezdeti összekapcsolódás csak úgy és akkor valósulhat meg, ha képesek vagytok egymásért élni itt is, mint fent. Ti vagytok az első láncszem abban a szoros kapcsolatban, mely kezd ki-bontakozni, hogy végre az őt megillető helyre kerüljön az emberiség.

Ne csak várjátok saját boldogságotokat, de tegyetek is érte. A bizonytalanok legyenek őszin-ték, bármit gondolnak vagy szeretnének, már csak azért is, hogy a velük kapcsolatban állók tudják mihez tartani magukat.

Akik biztosak a dolgukban, náluk itt az ideje, hogy odafigyeljenek a bizonytalanokra. Szellemi fejlődésetek már elrendeződött, kapcsolódásaitok jól haladnak, ezért fizikai szintű dolgaitokra, gondjaitokra koncentráljatok, de ezekre ne fizikai, hanem szellemi szinten keressétek a megoldásokat. Fizikai szinten kell magvalósítanotok a szellemit és nem fordítva.

Ne csak keresd, de találd is meg, hogy mit szeretnél, és foglalkozz vele. Tedd gyakorlattá, hogy gondolkodsz a lehetséges jövődön, és ne vesd el a lehetetlennek tűnő lehetőségeket, azaz hagyd, hogy segítsünk.

Legyél tudatában annak, hogy gondolataidat sugárzod ki mások felé. A szándékot, a szerete-tet, a bizalmat, az elfogadás mindkét változatát, a segítőkészséget, jóakaratot éppúgy, mint az ellenszenvet, bizalmatlanságot, gyűlöletet, haragot, félelmet a saját és a mások sorsával kap-csolatban.

A múltból kiindulva a jelenben teremted meg a jövődet, ezért bármit megtehetsz, amit szeret-nél. Egyszerűbbé válik a dolog tehát, ha meghatározod, hogy mit nem szeretnél, és annak az ellenkezőjét kezded megteremteni, mert így már tudod, hogy mit szeretnél. A vágy, hogy sze-retnél valamit megvalósítani, nem okozhat félelmet, de a bizonytalanság a megvalósítás lehe-tőségében viszont igen. Az óhajtott dologról-helyzetről való elmélkedés segíti a tudat munká-ját, mert egyértelművé teszi számára az elfogadásodat, és ez maga a pozitív gondolat átalakítás lényege.

A segítség itt van, megérkezett mindenkihez. Ezért osszátok meg gondolataitokat, legyetek őszinték.

Magamat idézem! „A fejlődés nem magánakció, hanem társas igyekezet. Az értelmes embert, a segítő barátot nem pótolja az elvek tudása és a könyvekben leírtak ismerete sem. Az eggyé válás, az összetartozás ereje nem az elméleten, vagy intézményen (Egyház) múlik, hanem az élő, tudó hittel a fejlődésén dolgozó emberen. Gondolataitok megosztása is egyfajta megta-pasztalási lehetőség. Azt tapasztalhatod meg és válhat azonnali tudássá benned, hogy ember és Isten elfogad úgy, ahogy vagy és veled tart utadon, vagy elnéző mosollyal nézi vergődésedet, és türelmesen várja, hogy segíthessen, ha elfogadod. Istennek nem, de embertársadnak ehhez szüksége van arra, hogy mutasd ki érzéseidet, mondd ki gondolataidat, hogy ő is megtehesse ugyanezt, és a „társas igyekezet" a megosztás elvén működhessen, és az egyén még több tudással dolgozhasson a saját fejlődésén.

Most már tudhatjátok, hogy további fejlődésetek záloga a tudás megosztásán keresztül, az egyén saját, határozott elképzelésének lehetősége a boldog, harmonikus életre. Ezért kérlek titeket arra, hogy ezt az üzenetet mindenki a saját személyiségéből kiindulva tegye magáévá, majd terjessze ki másokra, hogy ez időtől munkátok egyszerre lehessen önfejlesztő gyakorlat majd társas igyekezet, mely az egységesedéshez, az egységhez és ezzel a fizikai és a szellemi világ szoros összekapcsolódásához vezet, mely alapvető feltétele a két világ oda-vissza történő átjárhatóságának, ami szellemi felemelkedésetek, boldogulásotok és boldogságotok záloga.

Ha a sorok között is tudtok olvasni, akkor rájöhettek, mit kell tennetek, és ez főként a saját, de sokban a mások érdeke is.

Krizantén