Isten és az Atya közötti különbségek

 

Isten és az Atya közötti különbségek!

9./ Ti pedig Istenhez, Aki szent, szent, szent, csak az Atya szeretetében imádkozzatok, mert Istennek minden ember iszonyat, és csak az Atya előtt gyermekek az emberek.

10./ Isten szentsége érinthetetlen, de az Atya szeretete leszáll a gyermekekhez.

11./ Isten haragja mindeneket örök megsemmisülésbe visz, az Atya irgalma ellenben egyetlen álmot sem enged megsemmisülni.

12./ Istentől mindennek meg kell halnia, de aztán az Atya élete jő a holtakra. Aki Istent keresi, az elveszíti őt, még önnönmagát és életét is. Mert Isten nem engedi megérinteni Magát. És az emberek bölcsessége, amely őt keresi, az ő számára iszonyat és undort keltő balgaság, amely elkerülhetetlenül megöli a keresőt. Mert a bölcsességgel Istent érinti, pedig Őt semmiféle teremtett lény, semmiféle érzékkel nem érintheti úgy, hogy megtartsa életét.

13./ Mert Isten örökkévaló, legtisztább, de egyúttal végtelenül hév tűz, amely soha ki nem alszik. És ahol az Atya nem enyhítené, hamarosan örökre elpusztítana mindent. Azért mindenki félje Istent mindenek felett, az Atyát pedig szeresse mindenek felett; mert az Atya az Istennek legélesebb ellentéte!

14./ És Isten mégsem lenne Isten az Atya nélkül, Aki az örök Szeretet Istenben; az Atya pedig nem lenne Atya, Isten nélkül.

15./ Amint azonban az Atya, minden élet Istenben, úgy viszont Isten, minden erő és hatalom az Atyában. Az Atya nélkül Isten, nem szólhatna önmagában, mert Őbenne minden szó az Atyáé. Az Atya azonban, sohasem lenne Atya, Isten nélkül, és így Isten és Atya - egy!

16./ Aki tehát szeretetével az Atyát megindítja, az Istent is megindítja. Aki pedig az Atyáról megfeledkezik, és bölcsességével csak az Istenséget akarja megindítani, arra az Atya nem tekint reá, az Istenség tüze azonban megragadja, széttépi és megsemmisíti a végtelenségbe úgy, hogy soha többé nem talál önmagára. És akkor eztán az is nehéz lesz, hogy az Atya őt a végtelenségből összeszedje, és újra alkossa.

17./ De ahol az Atya van, ott az Isten is. De egyedül az Atya nyilatkozik meg a gyermekeknek; Isten ellenben senkinek sem nyilatkozhat meg, csakis egyedül az Atya által. Aki tehát Engem lát, hall és szeret, az Istent is látja, hallja és szereti. Akit az Atya befogad, azt az Isten is befogadja.

18./ Ha az Atya valakit, méltatlant nem fogd be, akkor az ítélkező és megsemmisítő Istenség kezébe kerül. Ott azután nem lesz irgalom, sem pedig semmiféle szeretet és kegyelem!

19./ Ezért féljétek az Istenséget, mert rettenetes az, ha kezébe kerültök!

20./ Az Atyát azonban szeressétek! Ragadjátok meg erősen az ő szeretetét, és mindenkor engedjétek magatokat megindítani, és vezetni az ő szeretetétől, akkor soha örökké nem ízlelitek majd a halált, csak az elválást a testtől, amely az Istenségnek az átka, és amelyben az Atya, védő szeretete az Atyától való életet megóvja, az Istenség haragjától.

21./ Isten kezéből az átkot kapod, az Atyáéból azonban a szeretetet és a Belőle való élet áldását. Azért ragaszkodjál örökké a szeretethez, és akkor a szeretetben élsz és maradsz. De ha a bölcsességhez ragaszkodol, akkor elmúlsz, és örökké szerte a semmiségbe kavar téged az Istenség szelleme! Részlet: Az isten háztartásából.